auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 24. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján február 13. és 20. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2025-02-23/antikvarium-hu-24-dedikalt-konyvek-es-keziratok-arverese |
165. item
Papp Katalin: László Gyula rajzai, festményei, kisplasztikái a családról (dedikált példány)
Szeged, 1976, k. n. (Szegedi Nyomda), [24] p., ill.
László Gyula történész, képzőművész által dedikált példány. Kortársaim. No.: IV. sz.
László Gyula rajzai, festményei, kisplasztikái a családról. László Gyula kiállítása a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Szeged, 1976. június 18 - július 15. Szerkesztette: Papp Katalin.
A címlapon László Gyula történész, képzőművész tollal beírt, névre szól dedikációja olvasható: H. N. J.-nak szeretettel 1977. IX. 12. László Gyula.
Kiállítási katalógus. Szöveg közti fekete-fehér reprodukciókkal illusztrált, valamint Juhász Ferenc bevezetésével és a kiállított művek jegyzékével kiegészített kötet. A kiállítást rendezte: Szelesi Zoltán művészettörténész. Fotó: Hernádi Oszkár. Nyomtatta a Szegedi Nyomda.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány, feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban.
László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) Széchenyi-díjas régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. A Magyar Képzőművészeti Főiskola művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakos hallgatója volt. A Budapesti Tudományegyetemen diplomázott. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornokaként, a Múzeumi Központ előadójaként, a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetőjeként, a Kolozsvári Egyetem és a Budapesti Tudományegyetem tanáraként, utóbbinál idővel tanszékvezetőként tevékenykedett. Az 1960-as években kidolgozta a kettős honfoglalás és a szvidéri-elmélet teóriáját. Elutasította az uráli/finnugor nyelvű ősnépességről, és jól körülhatárolható őshazájáról szóló elképzeléseket. Úgy vélte, a régészet és a néprajz nyújtotta tapasztalatok alapján ilyen, kis területen sűrűn élő, primitív néptömeg elképzelhetetlen, mert a halász-vadász-gyűjtögető fokon egy kisebb család eltartásához is igen kiterjedt terület szükséges."