Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 12. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1975, Magvető Könyvkiadó (Győr-Sopron Megyei Nyomdavállalat) 383 p. + [2] p.
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Színművek. Távollevők - Egy ember, aki megunta a bőrét - A haladék. Írta: Páskándi Géza.
A címlapon a szerző, Páskándi Géza tollal beírt aláírása olvasható.
Megjelent a Magvető Könyvkiadó fennállásának 20. esztendejében. A kötetet B. Solti Marianne tervezte. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Győr-Sopron Megyei Nyomdavállalat.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos könyvgerinccel, szerzői monogramos, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, több színnel feliratozott, fülszöveges, enyhén hiányos, kiadói borítófedélben.
A szerző, Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, színműíró, esszéíró, drámaíró, publicista. A kolozsvári egyetem magyar szakán diplomázott. Az Ifjúmunkás" hetilap, majd az Előre c. napilap, az "Utunk" c. irodalmi lap munkatársa. 1957-ben letartóztatják és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. 1963-ban amnesztiával szabadult Salciáról. A Bukaresti Könyvtár raktárosa és bibliográfusa, majd a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó Szerkesztőségének lektora. 1974-ben települt át Magyarországra. A "Kortárs" c. folyóirat főmunkatársa, a Nemzeti Színház dramaturgja, az "Erdélyi Magyarság" c. lap és a Magyar Televízió "Magyarok" c. műsorának szerkesztőbizottsági elnöke. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, majd elnökségi tagja. Színműveit a sokrétűség, a szellemi mélység, a pesszimista látásmód és humánum jellemzi.
A következő sorokat írta a szerzőről és a műről Hermann István (Kritika, 1976/5. szám) - "Vitathatatlan, hogy Páskándi Géza eddigi írásaival új és élénk színfoltot jelent a magyar drámaírásban. Most megjelent három darabja még vitathatatlanabbá teszi ezt. Mert Páskándi bizonyos tulajdonságai hiánycikkek voltak. Először is: a dialógus az ő számára ténylegesen közvetlen kifejezési forma. Másodszor: igen jó és érdekes, főként a drámai műfajban érvényesíthető gondolatai vannak. Harmadszor: annyira paradox módon látja a világot, vagy annak egyes mozzanatait, hogy minduntalan képes meglepővé válni.""