2025. Oct. 19., Sunday
Catalogue presentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

15-09-2024 20:00

 
315.
tétel

Petőfi Sándor: A királyokhoz (Röplap az 1848-as évekből) (Első röplap formában terjesztett kiadás.)

Petőfi Sándor: A királyokhoz (Röplap az 1848-as évekből) (Első röplap formában terjesztett kiadás.)

[Pest], [1848], Landerer és Heckenast, [2] p. Első röplap formában terjesztett kiadás. A királyokhoz. Írta: Petőfi Sándor. (Röplap az 1848-as évekből)A forradalom kitörése után, a magyar országgyűlés küldöttsége elment V....

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

315. item
Petőfi Sándor: A királyokhoz (Röplap az 1848-as évekből) (Első röplap formában terjesztett kiadás.)
[Pest], [1848], Landerer és Heckenast, [2] p.
Első röplap formában terjesztett kiadás. A királyokhoz. Írta: Petőfi Sándor. (Röplap az 1848-as évekből)

A forradalom kitörése után, a magyar országgyűlés küldöttsége elment V. Ferdinándhoz, aki megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket. A király később nem tartotta be az ígéretét, mivel nem hagyta jóvá a jobbágyfelszabadításról és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket. Ennek hatására íródott Petőfi Sándor „A királyokhoz” című éles hangvételű verse. Ezt követően március 30-án tüntetések alakultak ki Pesten, ennek következményeképpen március 31-én V. Ferdinánd jóváhagyta a független magyar kormányról szóló törvényt. Petőfi versét április 1-én kezdték el röplapra nyomtatva terjeszteni két pengő krajcárért (Jelen példány egyike ezeknek a röplapoknak!). A mű országszerte hatalmas felháborodást okozott, mely során nagyot csökkent az ismert költő népszerűsége. Egy jezsuita Nagybányán a szószékről kelt ki a költő ellen. A nagy visszhangot keltő verset Gróf Teleki József erdélyi kormányzó betiltotta Brassóban, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen, majd az erdélyi kancellária följelentést tett és elküldte a szóban forgó költeményt V. Ferdinánd magyar királynak. A király sajtópert akart indítani Petőfi ellen, ezért levelet írt István nádorhoz ezzel kapcsolatban, melynek német nyelvű leirata megtalálható az Országos Levéltárban, tartalma magyarul a következő:

„Kedves Unokaöcsém, Főherceg Nádor! Idecsatolva átküldők kedvességednek, Petőfi Sándortól szerzett „A királyokhoz“ című költeményt, amely a fönnálló alkotmány fölforgatására és a királyi tekintély megsemmisítésére irányul, avégből, hogy erre vonatkozólag az új magyar sajtótörvény szerint az eljárást megindítsa...” – (Népszava, 1935. május 01./63. évfolyam/98. szám)

A nádor az igazságügyminiszternek - aki ebben az időben Deák Ferenc volt - küldte át az utasítást, hogy a sajtótörvény értelmében indítsa meg az eljárást. A pert végül nem indították meg a várható hatás elkerülése érdekében, átirata a levéltárba került, mivel akkor nem hozták nyilvánosságra Petőfi nem tudta, hogy pert akart indítani ellene V. Ferdinánd.
A Petőfi hírnevének köszönhetően feltehetőleg nagy példányszámban kiadott költemény a negatív fogadtatás és a szabadságharc leverését követő retorzió veszélye miatt nagyrészt megsemmisülhetett. Ez az oka annak, hogy a röplap igazi ritkaságnak számít.

Hajtogatott, 32 cm x 22 cm nagyságú, két oldal terjedelmű, hiánytalan, jó állapotú röplap, utólagosan készített, feliratozatlan, kemény papírkötésben.

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb, legkiemelkedőbb alakja. A márciusi ifjak tagjaként az 1848. március 15-i események egyik vezéralakja, a forradalom élő szimbóluma volt, a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett. A segesvári csatát követően tűnt el. Költészetében a magyar romantika kiteljesítője, a családi líra, a szerelmi vonzódás, a hitvesi, házastársi szerelem lírai ábrázolója. Tájköltészetében a „puszta”, a magyar Alföld megrajzolója, a „világszabadság” eszményének felvállalója. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.