Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Amstelaedami (Amszterdam), 1698, Apud Henricum Wetstenium, [52] p. + 312 p. + [54] p., 259 p. + [58] p.
Phaedri Augusti liberti fabularum Aesopiarum libri V. / Az Augusztusz császár által felszabadított régi híres költő, Phaedrus Aiszoposzi állatmeséi öt könyvben. Notae in Phaedrum. / Jegyzetek Phaedruszból. In Phaedri fabulas. / Phaedrus meséiről. Cum integris Commentariis Marq, Gudii, Conr. Rittershusii, Nic. Rigaltii, Nic. Heinsii, Joan. Schefferi, jo. lud. praschii, & excerptis aliorum. Curante: Petro Burmanno. / Szerkesztette: Marquard Gudi, Conrad Rittershus, Nic. Heinssi, Joan. Schefferi, Peter Burmann, Nic. Rigaltii.
A címlapképen egy fekete-fehér, részletgazdag, sérült réz metszet, a fedlap belső oldalán és a címlapon korabeli, tollal beírt, jól olvasható tulajdonosi névbeírás látható. A kötet néhány lapján egykori tulajdonosok által beírt széljegyzetek és kommentárok olvashatók.
Korabeli pergamen kötésben lévő példány feliratozatlan, foltos címfedéllel és hátlappal, tollal feliratozott könyvgerinccel, enyhén foltos belívekkel, körbe színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetben közölt művek — Phaedri Augusti liberti fabularum Aesopiarum libri quinque címen valószínűleg töredékesen maradtak reánk — talán nélkülözik mintaképének költői szépségeit, de vonzó, tanulságokban gazdag tárgyuk, világos, könnyen érthető nyelvük, aztán a színpompa, rhetorikai sallang, cikornya nélkül való előadás minden idők ifjúságának szívéhez utat nyitott nekik. Meséi a latin iskolák ifjúságának évszázadokon keresztül legelső olvasmányai voltak. Jellem- és kedélyképző minden egyes darabja, éppen ezért kár, hogy újabb tanterveink mostohán bántak vele. Velős rövidsége is — gondoljunk csak a farkas és bárány párbeszédére, a szőlő után hasztalan kapkodó róka bosszúságára — kedves varázst ad költészetének, ebben látta maga is egyik értékét (v. ö. Lessing megállapítását: Die Kürze ist die Seele der Fabel)." - írja a műről a Pedagógiai Lexikon 2. Kaczvinczky-Zwingli (Budapest, 1936).
A kötet szerkesztésében részt vett, Konrad Rittershausen (Braunschweig, 1560. szeptember 25. - Altdorf (Nürnberg közelében), 1613. május 25.) német egyetemi tanár, ügyvéd, szerkesztő, a klasszikus antik világ (görög, latin stb.) irodalmának kutatója, közreadója, elismert teológus. Braunschweig humanista szellemű gimnáziumában tanult. Majd 1580-tól jogot és filológiát ment tanulni Helmstedt városába, majd 1584-től Altdorfban tanult tovább. Híres akadémiai tanárai: Johannes Borcholt, Johann von Jagemann, Johannes Busereuth és Hubertus Giphanius. Bázelben jogi doktorátust szerzett 1591-ben. Ugyanebben az évben felajánlották neki a római magánjogi tanszék vezetését az Altdorfi Egyetemen (Nürnberg városának egyetemi székhelyén). Annak ellenére, hogy más egyetemekre is hívták tanítani (pl.: Helmstedti Egyetem) 1613-ban bekövetkezett haláláig Altdorfban maradt és ott tanított tovább. Számos antik mű kiadását és szerkesztését vállalta több egyetemi munkatársával együtt. A magánjog mellett alkotmányjoggal és egyházjoggal is foglalkozott. Ezen felül számos nyelvi és teológiai munkát is hátrahagyott az utókor számára."