Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1901, Radlinszky Endre kiadása (Rózsa Kálmán és Neje Nyomdája, Bp.), XLVI p. + [2] p. + 896 p. + [6] t.: ill.
Mennyei Hangok. Oktató, szertartásos, életrajzi és énekes imakönyv. A keresztény katholikus hívek használatára. Szerkesztette és kiadta: Radlinszky Endre Esztergom-Főmegyei áldozár, A Sz. M. és bölcsészet tudora.
Bíbornok Herczegh-Prímás s Esztergomi Érsek ő főméltósága jóváhagyásával. Egy fametszetes címlapképpel és öt szövegközti, fametszettel illusztrált imakönyv. Mottókkal, ajánlásokkal, szerzői előszóval, a változó ünnepeket mutató naptári táblákkal, szakaszokra osztott, részletes tartalomjegyzékkel, szövegközti, fekete-fehér könyvdíszekkel kiegészített kötet. Nyomtatta Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomdája Budapesten.
Korabeli kaucsuk díszkötésben lévő példány vaslemezeléssel ellátott, csont és réz rátétekkel kiegészített, Jézus Krisztus színes képével díszített, rézkeretes címfedéllel, feliratozatlan, fehér kaucsuk könyvgerinccel, korabeli, aranyozott levélmintás előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel, körbe aranyozott lapélekkel, két díszes zárócsattal, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötetet a szerző Nagykéri Scitovszky Jánosnak (Béla, 1785. november. 1. - Esztergom, 1866. október 19.) hercegprímás-érsek, bíborosnak ajánlotta. A Rozsnyói Gimnázium után a Nagyszombati teológiát végezte. Jászón szentelték pappá. A rozsnyói papi líceum filozófia és matematika tanára, pesti teológia tanár, szemináriumi rektor, országgyűlési követ, egyházi képviselő, a rimaszombati gimnázium alapítója, a Szeplőtelen Szív Társulat alapítója. A papok és tanítók művelésére elindította a Rozsnyói Egyh. Töredékek c. lapot. Végiglátogatta a plébániákat. 5 templomot, 6 iskolát épített. Magára vállalta a pécsi tanítóképző fenntartását. Az öreg tanítók számára létrehozta a Néptanítók Nyugdíjintézetét. Megalapította a Nőnevelő Intézetet, szegényházat nyitott, ezzel megszüntette a koldulást. A papokat népmissziók szervezésére buzdította, ehhez megnyerte a ferencesek és a jezsuiták támogatását. Palotájában többször fogadta Liszt Ferencet. 1848: hű maradt a kir-hoz, de amíg lehetett, az országgyűlésben is támogatta Kossuthot, aki eltérő véleményei dacára Jellasich támadása után kinevezte kormánybiztossá. 1849. VII. 21: esztergomi érsekké nevezték ki. 1850. I. 6: foglalta el székét. Fellépett a szabadságharc idején tanúsított magatartásuk miatt veszélybe került püspökök (Rudnyánszky József, Lonovics József, Bémer László) és papok védelmére. Négyszer járt a királynál az aradi vértanúk megmentéséért, hiába. 2 millió Ft-ot költött az esztergomi bazilika építésére. 1850: a Szt Istvánról nevezett szemináriumot Nagyszombatból Esztergomba helyezte (Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola). VIII. 25-re püspökkari konferenciát hirdetett, melyen a horvát püspökök nem jelentek meg. 1852: a pápa megbízására apostoli vizitációt tartott a szerzetesrendeknél. 1853. III. 7.-től bíboros. Miután a Szentkoronát Orsovánál (ahol Kossuth elásta) megtalálták, Scitovszky vitte Bécsbe és sürgette Ferenc Józsefet, hogy koronázással béküljön meg a magyar nemzettel. Törekvése eredménytelen maradt. Prímási jogai védelmében 1854: eredménnyel járt IX. Pius p-nál. Az esztergomi bazilika még nem volt készen, Scitovszky 1856. VIII. 31. mégis fölszentelte. 1857. IX. 8: nemzeti zarándoklatot vezetett Mariazellbe. 1858. IX. 19-X. 3. tartományi, 1860. egyházmegyei zsinatot tartott. Sürgette a népmissziók tartását, a nagyböjti prédikációkat, a budapesti Egyetemi templomban konferenciabeszédeket indított. Támogatta az oltáregyesületeket és a Katolikus Legényegyletet. Fölépítette és 1865-ben megnyitotta az esztergomi nagyszemináriumot és újraindította az Érs. Tanítóképzőt. 16 ezer Ft-tal támogatta a MTA-t, melynek 1853-tól igazgató tagja. Fáradozásával előkészítette a kiegyezést.