Mike és Portobello Aukciósház

94. aukció online (könyv, kézirat, aprónyomtatvány)

Mi volt itt? A konjunktúra története Hegedüs Lóránt bukásától Popovics Sándor eljöveteléig. Bp. 1926. Újságüzem. 97 l. 1 lev. Gerince kissé sérült. Fűzve, kiadói borítékban. "A köz-tudat konjunktúrának ítélte és nevezte el az inflációnak ezt a színes, mozgalmas, vál-tozatos és szomorú három esztendejét. A köztudattal nem vitatkozom. Elfogadom az elkeresztelést, bár bölcs közgazdászok és tudós nemzetgazdászok egyértelműleg tilta-koznak az ellen, hogy itt 1921-től 1924-ig konjunktúra volt, de ugyancsak ők óvást emelnek az ellen is, hogy a magyar valuta stabilizálását és a szanálást követő korszakot dekonjunktúrának nevezze el a köztudat." 1921. augusztus 1-én létrehozták a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, amely a pénzügyminiszter felügyeletével a Magyar Nemzeti Bank megalapításáig töltötte be a központi bank szerepét. Az értékét rohamosan veszítő korona lecserélése nem valósult meg azonnal. Az utódállamokat – így Magyarországot is – a területeiken maradt korona bankjegyek megkülönböztető felülbélyegzésére kötelezték. Ez meg is történt, Magyarországon egyidejűleg egyfajta kényszerkölcsönnel kombinálták – a bélyegzésre bevitt bankjegyek értékének feléért a tulajdonos államkötvényt kapott, mellyel adófizetési kötelezettségeit tudta teljesíteni. A bankjegyek felét így kivonták a forgalomból, de az inflációt ez sem tudta megállítani. 1920-ban Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter kidolgozott egy programot a stabilizációra, de elképzelése megbukott. A hiperinfláció összes kísérőjelensége megjelent – a bérek és fizetések reálértékének drasztikus csökkentése, a pénztől való pánikszerű szabadulás okozta látszatkonjunktúra, a takarékbetétek, takarékkölcsönök elértéktelenedése.