Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 22. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1940, Vajda János Társaság (Dr. Antos és Társa nyomdája), [1] t. + 74 p. + [6] p., ill.
Flora mundi. No.: VI.
Guillaume Apollinaire válogatott versei. Szerkesztette: Radnóti Miklós és Vas István.
Cs. Szabó László tanulmányával és Pablo Picasso rajzával közreadott, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Ez a könyv a Vajda János Társaság Flora Mundi című műfordítás-sorozatának VI. kötete. Felelős kiadó: Plätz Rudolf. dr. Antos és Társa nyomdájában készült, a könyvnyomtatás feltalálásának ötszázadik esztendejében".
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, hátlapon a sorozat feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) Baumgarten-díjas költő, magyar-francia szakos középiskolai tanár. A modern magyar líra formaadó, kiemelkedő képviselője. Költészetére jellemző a tiszta, kifinomult líraiság és a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése és megújítása. A Tajtékos ég c. kötetét a költő még maga tervezte, végső formáját viszont felesége adta, aki néhány verssel ki is bővítette azt. E kötet megjelenése a háború után éledező magyar irodalmi életünk első jelentős és megkerülhetetlen eseménye. A költő itt a természet és a szerelem békéjében keres örök menedéket az iszonyatban. Ezek a versek a kiszolgáltatottság állapotában, minden emberi és költői lehetőségektől megfosztva íródtak mégis harmóniát, belső szépséget és humánumot sugároznak.
Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) háromszoros József Attila- és kétszeres Kossuth-díjas költő, író, műfordító. A Markó utcai Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett (1928). Még ebben az évben Kassák Lajos lapja, a "Dokumentum" munkatársa lett, majd beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Intézetbe. A "Független Szemle", a "Nyugat", a "Válasz" munkatársa. 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949–1953 között nem publikálhatott, ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. Nyaralójuk, a legendás szentendrei kert utóbb az irodalmi élet fontos színtere lett. 1956–1971 között mint az Európa Könyvkiadó lektora tevékenykedett."