2025. Oct. 20., Monday
Catalogue presentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

22-10-2023 20:00

 
186.
tétel

Sík Sándor: Himnuszok könyve (Koszter atyának dedikált példány)

Sík Sándor: Himnuszok könyve (Koszter atyának dedikált példány)

Budapest, 1943, Szent István Társulat (Stephaneum nyomda, Budapest), 542 p. Fordító által dedikált példány. Himuszok könyve. A keresztény himnuszköltészet remekei latinul és magyarul. Fordította: Sík Sándor.A kötet feliratozott...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

186. item
Sík Sándor: Himnuszok könyve (Koszter atyának dedikált példány)
Budapest, 1943, Szent István Társulat (Stephaneum nyomda, Budapest), 542 p.
Fordító által dedikált példány. Himuszok könyve. A keresztény himnuszköltészet remekei latinul és magyarul. Fordította: Sík Sándor.
A kötet feliratozott előlapján a fordító, Sík Sándor névre szóló dedikációja olvasható: Koszterszitz Józsefnek testvéri szeretettel, Sanyi".
A dedikáció címzettje: Dr. Koszterszitz József, írói nevén Koszter atya (Újpest, 1898. február 12. – Kalocsa, 1970. június 3.): magyar katolikus pap, teológiai doktor, kanonok, egyházi író. Koszterszitz a modern katolikus ifjúsági pasztoráció képviselője, ifjúsági színdarabjainak, cserkészjeleneteinek jelentős szerepe volt a hazai cserkészmozgalom pedagógia irányításában. Az 1930-as években a középiskolai diákok iskolai és egyéni nevelése mellett foglalkozott a családi nevelés kérdéseivel is. Lélektani–fiziológiai–biológiai közegbe ágyazva, korszerű felfogás alapján fejtette ki a serdülő fiúk számára az önnevelés sokirányú problematikáját (érintve benne a nemiségi vonatkozásokat is). Az 1940-es évek elején felfigyelt a hazai egyetemi–főiskolai ifjúság sajátos nevelési kérdéseire, látva az öntudatosan vallásos értelmiségi réteg felfrissítésének szükségességét is.
A könyvet a Stephaneum nyomda nyomta, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, elszíneződött, könyvkötő által megerősített, feliratozással ellátott, a könyvgerinc mentén felragasztott kiadói borítófedélben, hiánytalan állapotban.
A kötet fordítója: Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa. Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan. Fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával. Már a gimnáziumban feltűnt költői tehetségével, később írt irodalomtörténeti és esztétikai értekezéseket, kritikákat és színműveket. Szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött mint lelkigyakorlat-vezető és előadó. A cserkészet mellett számos más közéleti és irodalmi társaság életében és irányításában is részt vett. Rendszeresen publikált az Élet és a Vigilia katolikus folyóiratokban (az utóbbinak 1946 után főszerkesztője is volt). 1919-ben a Szent István Akadémiának, 1923-ban pedig a Kisfaludy Társaságnak lett tagja. 1936-ban a Magyar Rádióban tartott hatrészes előadás-sorozatot a magyar szentekről. Főmunkatársa volt az 1931–1939 között kiadott Fiatal Magyarság c. lapnak, amely orgánummal a fiatalság számára akart erkölcsi és hitbeli útmutatást adni. A cserkészetet egyben egy lehetőségnek tartotta arra, hogy az ifjúságot megóvja a két világháború között terjedő szélsőséges eszméktől. Sík Sándor kritizálta korának magyar irredentizmusát és kirakatmagyarságát. „Aki Nagy-Magyarországot akar teremteni, annak nagy magyarnak kell lennie…, ellene kell mondania minden hazugságnak, minden frázisnak és minden pogányságnak.”"