Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], 1941, Szent István Társulat (Stephaneum Nyomda), 480 p.
A szerző által dedikált példány. Sík Sándor összes versei. 1910-1940.
A címlapon a szerző, Sík Sándor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Drága Józsi testvéremnek, szeretettel Sanyi.
A dedikáció címzettje, Koszterszitz József (Újpest, 1898. február 12. – Kalocsa, 1970. június 3.), írói nevén Koszter atya, római katolikus pap, teológus, kanonok, egyházi író. A két világháború közötti katolikus hitélet és hitoktatás kiemelkedő egyénisége, a modern katolikus ifjúsági pasztoráció neves képviselője, a Magyar Cserkészszövetség társelnöke.
Részletes tartalommutatóval kiegészített kiadás. A kötet a költő alábbi versesköteteit tartalmazza: Szemben a nappal, A belülvalók mécse, Költemények, Maradék magyarok, Csend, Sarlós Boldogasszony, Fekete kenyér, Magányos virrasztó, Az Isten fiatal, Új versek. Nyomtatta a Stephaneum Nyomda.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, az eredeti, feliratozott, kiadói címfedél megtartásával, sérült előzéklapokkal, hiánytalan állapotban, egyedi, dombornyomott díszítéssel és aranyozott keretezéssel ellátott, korabeli egészbőr borítófedélben.
Különálló egyedi melléklet: Koszter atya részére írt képeslap.

• Koszter atya részére írt, osztott hátlappal rendelkező, egyképes (fekete-fehér), bélyegzővel és bélyeggel ellátott húsvéti képeslap: Kegyelemben gazdag húsvéti ünnepeket kíván R. család".
• Koszter atya részére írt, illusztrált húsvéti üdvözlő lap: "Kellemes húsvéti ünnepeket kíván atyának: G. Ö. Miskolc 959. III. 25."

"„A költő és az ember” - mondhatnánk, az alcímek divatos frázisával. De vájjon külön­választható-e a költő az embertől, és főképpen Sik Sándor esetében, akinek egész lírája ne­mes és messzire zengő vallomás az emberért és az emberről? E pálya, mely a könyvnapra összes versei gazdag gyűjteményében áll előt­tünk, a szó legmagasabb értelmében vett szol­gálat: katolikus, evangéliumi gondolatoktól áthatott líra, valójában „fekete kenyér“, - nem ínyenc szépségek ízlelése, hanem mind­nyájunk étele-itala. Sík Sándor pályája a kor dekadens hangulatában, fölvértezve a kor­szerű formai és stílusbeli vívmányokkal, a dia­dalmas optimizmus jegyében indult, s azt a világnézetet hirdette versben, amelyet Prohászka az elmélkedő és a szónok hevületével. Természet és ember oly egység nála, ahogyan csak a franciszkanizmus szellemében, olvas­suk verseit s látjuk: a Naphimnusz klasszi­kus fordítója e franciszkánus katolikus együtt­érzés szeretetével fogadja magába az egész világot. Semmi nem idegen tőle, de mindent fölemel, fegyelem és erő férfias világában já­runk vezetésével s a világ képein és tárgyain ott érezzük, ott sejtjük az „örök dolgok“, örök valóságok tiszta ragyogását. Formában, stí­lusban végigment a modern magyar irodalom egész útján, az expresszionizmustól addig a klasszicizmusig, amely Arany János nyelvi plaszticitásával versenyez. Nagy líra ez és nagy lélek vallomása, a magyar katolikus költészet legtisztább magaslata, melyre öntu­dattal mutathatunk rá, mint példás hit példás művészi megvalósulására, melyben földi való­ság egyesül a kegyelemmel a katolikus szere­tet és humanitás forróságában." - írta a műről Erdősi Károly (Élet, 1941. június 01./32. évfolyam/22. szám).
A kötet szerzője, Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) Kossuth-díjas magyar költő, piarista tanár, tartományfőnök, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, az MTA levelező tagja, a 20. század jelentős lírikusa. A két világháború között a Szegedi Egyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanáraként dolgozott. Rendszeresen publikált az Élet és a Vigilia c. katolikus folyóiratokban, és főmunkatársa volt az 1931 és 1939 között kiadott Fiatal Magyarság c. lapnak. 1946 után a Vigilia főszerkesztőjeként is tevékenykedett. 1943. május 2-án ő keresztelte római katolikussá Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában."""