Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 16. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1943, Magyar Élet (Sylvester Nyomdai Rt., Bp.), 148 p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Hontalanok útján. Versek. Írta: Sinka István.
A címlapon a szerző, Sinka István tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Szeretettel írom ezt a pár sort Egynek a sok ezer fiatal magyar közül, aki ezen a Hontalan úton ér honába bizonyosan... Sinka István. Szeged, 1943. nov 27."
A borítófedél Fáy Dezső munkája. Részletes tartalommutatóval kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bélyegzés látható. A könyvet a Sylvester Rt. nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány a kiadó emblémájával ellátott, foltos, kopott címfedéllel, feliratos, foltos könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, a tartalomjegyzék oldalain néhol színes ceruzás jelöléssel, hiánytalan állapotban, több színnel feliratozott, illusztrációval ellátott, fülszöveges, kalappapírra kasírozott, foltos, sérült, néhol hiányos kiadói borítófedélben.
A szerző, Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író. A Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi, Szabó és Sinka megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. Líráját a tragikus hangoltság és a mély pesszimizmus jellemzi, ami egyben múltra tekintő reflexió és summázás is. Költészete mélyről jövő panasz és számonkérés, ami nem céltalan pesszimizmus és keserű istenkáromlás, hanem szomorú, igaz számvetés az emberi sorssal, a nehéz élet valóságával.
"Sinka István lírája a népi irodalom autentikus és egyedi költészetének magaslatán helyezkedik el. Stílusa, érzelemvilága, mondanivalója az örök igazságkeresés és szókimondás jegyében áll, ezért tiszta, kérlelhetetlen és megismételhetetlen." - írta Szabó László irodalmár és publicista."