Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 16. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Srinagar (Szrinagar), 1931, Stein Aurél gépelt, angol nyelvű, aláírt levele, [1] p.
Stein Aurél angol nyelvű magánlevele.
A levél alján Stein Aurél régész, Kelet-kutató tollal beírt jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgya: Stein Aurél elnézést kér J. S.-től, hogy levelére utazása és elfoglaltsága miatt megkésve válaszolt, majd röviden felel a feltett kérdésekre. Leírja, hogy a döntés, ami valószínűleg a legmeghatározóbb hatással volt az életére, kétségkívül az volt, amikor elhatározta, hogy elmegy Indiába. Ezenkívül megtudhatjuk, hogy már korai iskolás évei alatt is érdeklődött a kelet (India, Irán) iránt és szeretné a későbbiekben is folytatni ezzel kapcsolatos tanulmányait, valamint reméli, hogy talál ott egy megfelelő álláslehetőséget.
Vízjeles, Remington írógéphez gyártott papírra gépelt, hajtogatott, angol nyelvű, keltezéssel (Srinagar, Kashmir, August 10., 1931.) és néhol tollal végzett korrektúrával ellátott magánlevél.
A levelet írta, Stein Aurél (Pest, 1862. november 26. – Kabul, 1943. október 28.) magyar származású, régész, nyelvész, híres kelet-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Brit alattvalóként lett világhírű utazó és felfedező. Pest-Budán született zsidó családban, iskoláit Budapesten és Németország különböző egyetemein végezte, továbbá Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben is folytatott tanulmányokat. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, később több indiai egyetemen is tanított. 1900-1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került. Első expedícióján, 1900-1901-ben térképészeti (háromszögelési) munka mellett a Takla-Makán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. Erre a neves svéd kutató, Sven Hedin inspirálta. Második expedíciója, 1906-1908-ban már a Góbi sivatagba vezetett, illetve a Takla-Makán északi térségébe. A dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban hatalmas kéziratgyűjteményt talált. Harmadik útja, 1913-1916-ban a korábbi célpontok mellett Kelet-Iránba vezetett. Negyedik útja 1930-ban már nem volt igazán sikeres, mert a megváltozott politikai helyzetben már nem kutathatott, illetve utazgathatott kínai területeken. 1943-ban Afganisztánban (Kabulban) hunyt el.