Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, é. n., Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), 183 p. + [33] t., ill.
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
Nagy Sándor nyomában Indiába. / On Alexander's track to the Indus. Írta: Stein Aurél. Angolból fordította: Halász Gyula.
100 fekete-fehér képpel és szöveg közti, fekete-fehér térképekkel illusztrált, valamint az angol kiadáshoz írt előszóval, illetve kép- és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán Vitéz Nemes Szinay Béla (1880-1948) tábornok illusztrációval ellátott ex libris címkéje, valamint egy tollal írt ajándékozási bejegyzés látható. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, díszes címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, bordó kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Stein Aurél (Pest, 1862. november 26. – Kabul, 1943. október 28.) Stanislas Julien-díjas magyar származású régész, nyelvész, híres kelet-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Brit alattvalóként lett világhírű utazó és felfedező. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, később több indiai egyetemen is tanított. 1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került. Első expedícióján, 1900-1901-ben térképészeti (háromszögelési) munka mellett a Takla-Makán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. Erre a neves svéd kutató, Sven Hedin inspirálta. Második expedíciója 1906-1908-ban már a Góbi sivatagba vezetett, illetve a Takla-Makán északi térségébe. A dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban hatalmas kéziratgyűjteményt talált. Harmadik útja, 1913-1916-ban a korábbi célpontok mellett Kelet-Iránba vezetett. Negyedik útja 1930-ban már nem volt igazán sikeres, mert a megváltozott politikai helyzetben már nem kutathatott, illetve utazgathatott kínai területeken. 1943-ban Afganisztánban (Kabulban) hunyt el.