2025. Oct. 20., Monday
Katalogpräsentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

24-09-2023 20:00

 
349.
tétel

Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban

Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban

Budapest, 1913, Kir. Magyar Természettudományi Társulat (Pátria" irod. váll. és nyomdai részv. társ., Bp.), IX p., + [3] p. + 667 p. + 16 t., ill. + 1 térk. (kivehető) Első magyar nyelvű kiadás. Természettudományi...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

349. Artikel
Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban
Budapest, 1913, Kir. Magyar Természettudományi Társulat (Pátria" irod. váll. és nyomdai részv. társ., Bp.), IX p., + [3] p. + 667 p. + 16 t., ill. + 1 térk. (kivehető)
Első magyar nyelvű kiadás. Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat a M. Tud. Akadémia segítségével kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. No.: LXXXVIII. sz. A XIV. (1911-1913. évi) cziklus ötödik kötete a Könyvkiadó-Vállalat aláírói számára.
Romvárosok Ázsia sivatagjaiban. Írta: Stein Aurél. Az angol eredeti nyomán átdolgozta: Halász Gyula.
A szerző fekete-fehér, hártyapapírral védett címlapfotójával (I. képtábla), 191 szövegközti, fekete-fehér, számozott, feliratos képpel (közülük 15 külön képtáblán található) és 1 színes, feliratos, kivehető, hajtogatott térképrészlettel (Khínai-Turkesztán és Kanszu térképének részlete Stein Aurél és indiai kísérői R. B. Lál Szinh és R. Sz. Rám Szinh útvonalaival 1906-08) illusztrált, valamint Dr. Ilosvay Lajos titkár előszavával, Halász Gyula jegyzetével, a szerzőt bemutató rövid életrajzával, függelékkel (Stein Aurél harmadik közép-ázsiai expedícziójáról), a képek jegyzékével, betűrendes név- és tárgymutatóval, a javítandók jegyzékével, beszámolóval (a Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat tizenegyedik, 1911-1913, évi ciklusáról), a pártoló tagok névjegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a "Pátria" irod. váll. és nyomdai részv. társ. nyomtatta, valamint a kötés a Gottermeyer Műintézet készítette Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, illusztrációval ellátott címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan, megkímélt, szép állapotban.
A kötet szerzője, Stein Aurél (Pest, 1862. november 26. – Kabul, 1943. október 28.) Stanislas Julien-díjas magyar származású régész, nyelvész, híres kelet-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Brit alattvalóként lett világhírű utazó és felfedező. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, később több indiai egyetemen is tanított. 1900-1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került. Első expedícióján, 1900-1901-ben térképészeti (háromszögelési) munka mellett a Takla-Makán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. Erre a neves svéd kutató, Sven Hedin inspirálta. Második expedíciója, 1906-1908-ban már a Góbi sivatagba vezetett, illetve a Takla-Makán északi térségébe. A dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban hatalmas kéziratgyűjteményt talált. Harmadik útja, 1913-1916-ban a korábbi célpontok mellett Kelet-Iránba vezetett. Negyedik útja 1930-ban már nem volt igazán sikeres, mert a megváltozott politikai helyzetben már nem kutathatott, illetve utazgathatott kínai területeken. 1943-ban Afganisztánban (Kabulban) hunyt el."