2025. Sep. 08., Monday
External online auction

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

15-04-2021 00:00 - 25-04-2021 20:00

 
352.
tétel

Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (védődobozos példány)

Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (védődobozos példány)

Budapest, 1913, Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadása (Pátria" irod. váll. és nyomdai részv. társ., Bp.), IX p., + [3] p. + 667 p. + 16 t., ill. + 1 térk. (kivehető) Első magyar nyelvű kiadás. Természettudományi...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

352. item
Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban (védődobozos példány)
Budapest, 1913, Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadása (Pátria" irod. váll. és nyomdai részv. társ., Bp.), IX p., + [3] p. + 667 p. + 16 t., ill. + 1 térk. (kivehető)
Első magyar nyelvű kiadás. Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat a M. Tud. Akadémia segítségével kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. No.: LXXXVIII. sz. A XIV. (1911-1913. évi) cziklus ötödik kötete a Könyvkiadó-Vállalat aláírói számára.
Romvárosok Ázsia sivatagjaiban. Írta: Stein Aurél. Az angol eredeti nyomán átdolgozta: Halász Gyula.
A szerző fekete-fehér, hártyapapírral védett címlapfotójával (I. képtábla), 191 szövegközti, fekete-fehér, számozott, feliratos képpel (közülük 15 külön képtáblán található) és 1 színes, feliratos, kivehető, hajtogatott térképrészlettel (Khínai-Turkesztán és Kanszu térképének részlete Stein Aurél és indiai kísérői R. B. Lál Szinh és R. Sz. Rám Szinh útvonalaival 1906-08) illusztrált, valamint Dr. Ilosvay Lajos titkár előszavával, Halász Gyula jegyzetével, a szerzőt bemutató rövid életrajzával, függelékkel (Stein Aurél harmadik közép-ázsiai expedícziójáról), a képek jegyzékével, betűrendes név- és tárgymutatóval, a javítandók jegyzékével, beszámolóval (a Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat tizenegyedik, 1911-1913, évi ciklusáról), a pártoló tagok névjegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a "Pátria" irod. váll. és nyomdai részv. társ. nyomtatta, valamint a kötés Gottermeyer Nándor Kötészeti Műintézete készítette Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, illusztrációval ellátott címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, szép gyűjtői minőségű állapotban, feliratozatlan, nyitott, kiadói védődobozban.
A kötet szerzője, Stein Aurél (Pest, 1862. november 26. – Kabul, 1943. október 28.) magyar származású, régész, nyelvész, híres kelet-kutató, MTA tag. Brit alattvalóként lett világhírű utazó és felfedező. Pest-Budán született zsidó családban, iskoláit Budapesten és Németország különböző egyetemein végezte, továbbá Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben is folytatott tanulmányokat. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, később több indiai egyetemen is tanított. 1900-1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került. Első expedícióján, 1900-1901-ben térképészeti (háromszögelési) munka mellett a Takla-Makán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. Erre a neves svéd kutató, Sven Hedin inspirálta. Második expedíciója, 1906-1908-ban már a Góbi sivatagba vezetett, illetve a Takla-Makán északi térségébe. A dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban hatalmas kéziratgyűjteményt talált. Harmadik útja, 1913-1916-ban a korábbi célpontok mellett Kelet-Iránba vezetett. Negyedik útja 1930-ban már nem volt igazán sikeres, mert a megváltozott politikai helyzetben már nem kutathatott, illetve utazgathatott kínai területeken. 1943-ban Afganisztánban (Kabulban) hunyt el. Sírja a kabuli keresztény temetőben található."