Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1957, Magvető Könyvkiadó (Kossuth Nyomda, Bp.), [142] p. + [1] t.: ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A huszonhatodik év. Lírai rekviem százhúsz szonettben. Írta: Szabó Lőrinc.
A címlapon a szerző, Szabó Lőrinc tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Dr. J. B.-nak. 1957 VI. 1-én. Szabó Lőrinc.
"A Huszonhatodik Év költeményei a gyászévben, tehát 1950 elejétől 1951 elejéig íródtak. Kevéssel korábbi keletű az Első Rész harmadik és negyedik darabja, míg a Harmadik Rész tizennégy szonettje 1951 és 1956 között született. Előzetesen megjelent versek számozásával szemben e kiadás jelzései érvényesek."
A címlapképen Ferenczy Béni V. Korzáti Erzsébetet ábrázoló plakettje látható. Szerzői ajánlással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített mű. Nyomtatta a Kossuth Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány a szerző monogramjával ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, egyik oldalon tollal készítette korrekcióval (36. szonett), hiánytalan állapotban, kiadói borítófedél nélkül.
A szerző, Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) költő, műfordító. A modern magyar líra egyik nagy alakja. Iskoláit Balassagyarmaton és Debrecenben végezte. 1918-ban besorozták és hadiérettségit tett. Később beiratkozott a Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karára, de tanulmányait nem fejezte be. Első versei a "Nyugat" 1920. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett (és talán ellenében is) Stefan George költészetét tartotta példaképének és tájékozott volt a századelőtől kifejlődő avantgárd mozgalmaival kapcsolatban. Első kötete (Föld, Erdő, Isten, 1922) ritka nagy elismerést váltott ki. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult. Egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való megdöbbentő tájékozódást. Görög, latin, német, francia műfordításai is jelentősek.""