Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Pesten, 1831, Füskúti Landerer Nyomtató Intézet, [8] p. + XL p. + [41]-539 p. + [5] p.
Első kiadás. Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba 's előítélet eligazítására. Írta: Gróf Széchenyi István.
Mottóval, Jó akaróimhoz" c. szerzői bevezetéssel, részletes tartalomjegyzékkel, tudnivalóval, "Az egész munka veleje" c. szerzői összefoglalóval, előszóval, végszóval és "jelentéssel" kiegészített kiadás. A címlapon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Későbbi egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, dombornyomott díszítéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, foltos könyvgerinccel, későbbi előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Gróf Sárvár-Felsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) magyar arisztokrata, politikus, titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”. Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hízelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.” Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb, legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika területén végrehajtott reformok fűződnek. Eszméit tartalmazó rendkívüli hatású könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában. A "Világ" Széchenyi egyik legjelentősebb műve. Megírásának kiváltó oka a Hitelre válaszul megjelent Taglalat című munka volt Dessewffy Józseftől. Talán a kortársak sem számítottak a Hitel hatalmas forradalmára. Egyetlen év alatt három magyar és német kiadást ért meg, lassan a birodalom minden zugába eljutott, sőt Széchenyi megbízása szerint Angliába is ki akarta küldeni lefordított példányát. Hamarosan két táborra szakadtak az olvasók: a támogatókra és a bírálókra.

A kötet első kiadását Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában jegyzi (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 180.p) s a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 763. tételszám alatt."