Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján szeptember 17. és 24. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2020-09-27/12-online-arveres |
329. Artikel
Szép Ernő: Zümzüm (Címlapterv: Vadász Endre munkája, Szép Ernő által aláírt, 200 számozott példányban megjelent mű)
Budapest, 1943, k. n. (May János Nyomdai Műintézet Rt., Bp.), 119 p. + [1] p.
Szerző által aláírt példány. Számozott kiadás. Zümzüm. Elbeszélések. Írta: Szép Ernő.
A kötet fedlapjának belső oldalán a szerző, Szép Ernő zöld tollal beírt aláírása és nyomdai sorszámozás látható.
Ebből a könyvecskéből kétszáz számozott példány készült." Ez a 104. számú példány.
A címfedélen Vadász Endre rajza látható. Nyomtatta a May János Nyomdai Műintézet Rt. Budapesten.
Kiadói kissé foltos, egészvászon kötésben lévő példány feliratos, illusztrációval ellátott, dupla keretes címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, enyhén sérült előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Szép Ernő (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő. Középiskolai tanulmányait Hajdúszoboszlón, Debrecenben és a mezőtúri Tisza István Református Gimnáziumban végezte. 1902-ben megjelent Első csokor című verseskötete. Budapestre költözve csak az írásaiból élt. A Hét, a Budapesti Napló, az Est és a Cabaret Bonbonniere állandó szerzője. 1908-tól rendszeresen publikált a Nyugatban. A hazai kabaréirodalom úttörőjeként behatóan foglalkozott a sanzon műfajával (Kabaret-Dalok, 1909). Bohém agglegényéletet élt, ami pénze volt, azt elutazgatta, elszórakozta. A nagyvárosi lét magányát, elidegenedését rajzolta meg írásaiban. Sikeres színdarabjainak tapsolhattak a Monarchia egykori városaiban. Patika című darabjának 1920-as bemutatóján megnyilvánult antiszemita hecckampány után egy évre Bécsbe emigrált. 1925-től Az Újság szerkesztőjeként a polgári liberális eszmék szószólója volt. 1944 augusztusában az egyik csillagos házba internálták, ahonnan a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre kiszabadult. Később munkaszolgálatra hívták be. 1948 után szegénységben élt, a Petőfi Társaság a tagjai közé választotta. 1953 októberében hunyt el. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó látható."