Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 12. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1983, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat (Révai Nyomda Egri Gyáregység), [2] p. + [20] t., ill.
Szervátiusz Tibor szobrászművész által aláírt példány. A Budapesti Tavaszi Fesztivál ',83-ra. Szerkesztő: Tóth Ágnes.
A címfedélen Szervátiusz Tibor szobrászművész tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Kétnyelvű (magyar, angol) kiadás. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal megbízásából kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, a WTO kiadója. Fekete-fehér, egész oldalas fotókkal illusztrált, valamint Nagy László költő irodalmi bevezetőjével (Ady Endre andezitből, Szervátiusz Tibornak ajánlom), a művész által írt rövid bemutatkozóval, a kiállított szobrok tételes jegyzékével és a kiállítások évszámos listájával kiegészített kiállítási katalógus. Fotók: Korniss Péter. Tervezte: Komonczy Csaba. Nyomtatta a Révai Nyomda Egri Gyáregysége. Az egyik oldalon tollal készített bejegyzés látható.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, fényképpel illusztrált címfedéllel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
Szervátiusz Tibor (Kolozsvár, 1930. július 26. – Budapest, 2018. április 25.) erdélyi magyar szobrászművész. Szervátiusz Jenő szobrászművész fia. 1977-ben kényszerűségből áttelepült Magyarországra. Budapesten élt és alkotott haláláig. A kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán (ma: Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem) végzett. 1955-ben főiskolai gyakorlatra ment Moldvába, s az ott szerzett élmények igen nagy hatással voltak a művészetére. Már ebben az évben faragott csángó portrékat (Csángó asszony, Csángó leány, s később már a hetvenes években számtalan csángó Madonna készült vésője nyomán), és több száz rajzot is készített a csángó emberekről. A grafikák közül csak a Csángó Daloskönyvben megjelent mintegy két tucatot ismerhette meg a közönség. 1956-ban kezdte faragni a legendássá vált andezit Adyt, amelyet 13 év után fejezett csak be. Nem lévén akkor Erdélyben semmiféle korszerű faragó eszköz vagy véső, kénytelen volt maga kovácsolni a későbbi vídiához hasonló, kemény követ is faragó szerszámot, amellyel a szintén andezitből készült Móricz-szobrot már két év alatt el tudta készítette. Móricz Zsigmond piknikus portréját, létportréját – ahogyan Szervátiusz Tibor nevezi művészetének ezt az ágát –, később feleki gömbmészkőből is megfaragta. Ebből a földtörténeti ritkaságszámba menő kemény kőzetből még elkészítette a Napisten leánya c. alkotását is. A Kolozsvári Művészeti Szövetség Moszkvába és Leningrádba küldte tanulmányútra 1958-ban. Itt ismerkedett meg az Ermitázs paziriki leleteivel, a szkíta királysír anyagával. Döntő hatással volt életére, szobrászatára, ettől kezdve nagyobb erővel fordult a magyarság múltja, őskultúrája felé (Szőlőistennő, Nimród, Ősanya, Táti Ister-pár). 1996-ban Kőbányán felavatják nagy történelmi emlékművét a Magyar Oltárt. A nagy kőből készült emlékművek sora következik: Győr, Budapest, Esztergom, Tát örvendezhet nekik Nagymaros és Orosháza mellett (Boldogasszonykő, Hídoltalmazó Boldogasszony, Táti Ister-pár, Történelmi Emlékpark).