Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján szeptember 14. és 21. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2023-09-24/antikvarium-hu-21-online-arveres |
397. Artikel
Ujvári Péter: Magyar zsidó lexikon
Budapest, 1929, Magyar Zsidó Lexikon (Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp.), [12] p. + 1028 p. + 1 mell.
Első kiadás. Magyar zsidó lexikon. Szerkesztette: Ujvári Péter.
Szerkesztői előszóval, a lexikon elnöki tanácsának, munkatársainak, az országos bizottságának és szerkesztőbizottságának listájával, a forrásmunkák közreadásával, valamint a rövidítések és jelmagyarázatok betűrendes listájával kiegészített lexikon.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel, aranyozott feliratos, aranyozott díszítésű könyvgerinccel, színes előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Különálló, egyedi melléklet: a Székesfehérvári Izraelita Hitközség 1949. június 17-i, a holokauszt emlékére tartott gyászünnepségére szóló, nyomtatott, ceruzás széljegyzetet tartalmazó meghívó egy 15,5x10,5 cm-es papírlapon.
A kötet szerkesztője Ujvári Péter /1913-ig Groszman Péter/ (Tolcsva, 1869. április 24. – Budapest-Terézváros, 1931. január 16.) újságíró, író, szerkesztő, publicista. 1889-től a Szegedi Híradónál dolgozott, majd a lap helyettes szerkesztője lett. Később a Szeged és Vidéke munkatársa, felelős szerkesztő. 1901-ben irodalmi folyóiratot indított Szegeden Magyar Szó címmel. 1906-ban egyik alapítója volt a Magyarországi Hírlapírók Országos Szervezetének, továbbá titkára a Budapesti Hírlapírók Egyesületének. 1919-ben képes hetilapot indít Szombat címmel, 1920-tól a kolozsvári Új Kelet szerkesztője. 1923-ban Szlovákiába telepedett át és ott különféle lapokat szerkesztett. Később az Egyetértés főszerkesztője, majd főmunkatársa. Az első világháború utáni írásaiban határozottan fellépett az antiszemitizmus ellen. Regényei és elbeszélései elsősorban a zsidóság sorskérdéseivel foglalkoznak.