186. Artikel
Szeged-Budapest, 1849, 1867, Uti levél/Igazoló okirat, [2] p.
Bárány Vilmos őrmesterhez köthető két dokumentum.
1. Uti levél.
1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből származó, Bárány Vilmos részére kiállított kordokumentum, melyet egy őrnagy az aláírásával hitelesített.
A levél szövege:
"Uti Levél
Melly mellet Bárány Vilmos ezen zászló aljbeli őrmester és Porkolább,- családjának és vele hátra lévő szereinek Szabadka várossából – Szegedre való át szálítására 48 orai engedelmet – nyervén a’ Szabadkára és onnénd Szegedre való szabad menetelre a’ szabadon bocsájtatá minden [rendű] polgári és katonai hatoság’ és Elöljároknak meg hagyatik.
Kelt Szegeden Junius hó 19-én 1849. kész pénz fizetés mellet az elő fogat kiszolgál..."
Kézzel írt, hajtogatott, amatőr módon javított, a 101. Honvédzászlóalj viaszpecsétjével ellátott okirat, hátlapján jelzettel.
2. Honvéd rendfokozatot igazoló okirat.
Az igazolást aláírásával hitelesítette
Mikár Zsigmond százados, a bizottmány jegyzője,
Adámy Rezső főhadnagy, az igazoló bizottság elnöke és
Nagy Jenő honvédezredes, a bizottmány elnöke.
Az igazolás szövege:
"Bárány Vilmos ur
igazolta magát mint honvéd őrmester.
Pesten 1867 junius hó 4kén."
Mikár Zsigmond, Adámy Rezső és Nagy Jenő is tevékeny tagja volt a budapesti honvédegyletnek. A honvédegyleti mozgalom az 1800-as évek második felétől alakult ki Magyarországon. Ebben az időben vetődött fel az igény, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban részt vett honvédeket, valamint azok családját nyilvántartásba vegyék és egyesületbe tömörítsék. Ezek az egyesületek az 1860-as évek végén már egyedülálló szervezetekként működtek és karitatív, szociális, valamint hagyományőrző feladatokat láttak el.
Nyomtatott, kézzel kitöltött, hajtogatott, a Buda-Pesti Honvédek viaszpecsétjével és szárazbélyegzőjével ellátott okirat, hátlapján jelzettel.
Az egyik aláíró, mikanesdi
Mikár Zsigmond (Buttyin, 1826. ősz – Budapest, 1906. április 29.) huszárkapitány, az 1848-1849. országos honvédegyletek központi bizottságának főjegyzője. 1845-ben belépett a 9. huszárezredbe, majd 1849-ben kinevezték főhadnagynak. Végigharcolta az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot. Ezt követően Mikár az aradi várba került, ahol besorozták az osztrák seregbe. Katonai pályája végén Bécsben, a hadsereg központi lovaglóiskolájában tevékenykedett. Később Londonban és Párizsban élt, csak 1858 februárjában tért haza és az 1848-49. országos honvédegylet főjegyzője lett.""
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
