2025. okt. 19., vasárnap
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 26. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

2025. 03. 23. vasárnap 20:00

 
401.
tétel

Vámbéry Ármin: Bokhara története I-II.

Vámbéry Ármin: Bokhara története I-II.

Pest, 1873, Nyomatott Vodianer F.-nél, XXXVI p. + [4] p. + 247 p., 232 p. Első kiadás. Bokhara története a legrégibb időktől a jelenkorig I-II. (Két kötet egy könyvben.) Ismert és ismeretlen keleti kézirati kútfők után írta:...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

401. tétel
Vámbéry Ármin: Bokhara története I-II.
Pest, 1873, Nyomatott Vodianer F.-nél, XXXVI p. + [4] p. + 247 p., 232 p.
Első kiadás. Bokhara története a legrégibb időktől a jelenkorig I-II. (Két kötet egy könyvben.) Ismert és ismeretlen keleti kézirati kútfők után írta: Vámbéry Ármin.
Az I. kötetben a szerző és a M. T. Akadémia Könyvkiadási Bizottsága előszavával, mindkét kötetben önálló tartalomjegyzékkel. Nyomattak Vodianer F.-nél.
Későbbi félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1861-ben az MTA támogatásával indult Ázsiába, hogy a magyarok nyomai után kutasson. Hosszú keleti útjáról 1864-ben tért vissza. Később a budapesti egyetemen lett a keleti nyelvek tanára és a világ első turkológiai tanszékének alapítója. Vámbéry Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét, és kitartott amellett, hogy a türk népekkel állunk a legszorosabb rokonságban.
Tudós utazónk e műve magyar, német, angol és franczia nyelven egy időben jelent meg és az európai könyvpiaczon mindenütt föltűnést okozott. Közép-Ázsia történetét a legrégibb kortól Szamarkandnak az oroszok által 1868-ban történt meghóditásaig érdekes s kellemes modorban ismerteti, a munka egyes részleteiben [...] ránk magyarokra nézve különös érdekességgel is bír. (Vasárnapi Ujság, 1873/18. sz., 217.)""