Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1906, Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky V. cs. és kir. udvari könyvnyomdája, Budapest), VIII p. + 423 p.
Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új Folyam LXVII. kötet 1905 - 1907. cyclus.
Nyugot kulturája keleten. Írta: Vámbéry Ármin.
Szerzői előszóval, az angol kiadáshoz írt előszó magyar nyelvű változatával, részletes tartalomjegyzékkel és betűrendes névmutatóval közreadott kötet. A címfedél belső oldalán illusztrációval ellátott ex libris címke látható. Nyomtatta Hornyánszky V. cs. és kir. udvari könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel, aranyozott feliratozású, a kiadó emblémájával ellátott könyvgerinccel, egyszínű előzéklappal, mintázott lapélekkel, hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Vámbéry kötetében Anglia és Oroszország civilizáló befolyása mellett kitér az Iszlám jövőjére is, melyről így nyilatkozik: az Iszlám jövőjéről festett kép, melyet a közönségnek bemutatok, nem üres spekulácziókra, hanem konkrét tényekre van alapítva.
A szerző, Vámbéry Ármin (1832–1913). 1845-ben beiratkozott a szentgyörgyi piarista gimnáziumba, majd 1847-ben tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül már folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, az oroszt, a szerbet és más szláv nyelveket. További tanulmányait Pozsonyban, illetve Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte, közben házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához szükséges pénzt. Közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, majd megtanulta a nyelvet is. Különböző tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Isztambulban jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár. 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz c. középkori magyar krónika török fordítását, amelyről Budenz József írt először hosszabb összefoglalót, „igen becses irodalmi emléknek” nevezve a művet. Vámbéry Ármin Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét.""