aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
aukció dátuma |
2022.12.18. 20:00 |
aukció címe |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 19. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 08. és 14. között lehet megtekinteni. |
aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2022-12-18/19-online-antikvarium-hu |
425. tétel
Werbőczy István: Werböczius illustratus sive decretum tripartitum juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae
Tyrnaviae [Nagyszombat], 1753, Typis Academicis Societatis Jesu, 569 p. + [15] p.
Werböczius illustratus: sive decretum tripartitum juris consuetudinarii iclyti regni hungariae, a magistro Stephano de Werböcz Jussu Regio, olim compilatum, Duorum, & quod excurrit, Seculorum usu roboratum: Nunc primum in Paragraphos distindetum, & Notis, ac Observationibus Juridicis, in usum praesertim Tyronum, illustratum. / Werbőczy István Hármas könyve.
Latin nyelvű kiadás. Néhány fekete-fehér könyvdísszel és iniciáléval díszített, valamint szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán tulajdonosi bejegyzés, az egyik lapon ceruzás jelölés (16. p.) látható. A címlap és az első két oldal sérült. A címfedél felőli előzéklap és az előlap hiányzik a kötetből.
Korabeli kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan, hiányos könyvgerinccel, néhány nedvességtől foltos lappal.
A Hármaskönyv (Tripartitum) egy szokásjog-gyűjtemény, amelyet Werbőczy II. Ulászló király megbízásából gyűjtött össze. A korabeli Magyarország jogszabályainak és szokásjogainak ezen írásos összefoglalása latinul 1517-ben, magyarul először 1565-ben jelent meg. A gyűjtemény jogi fórumokon egészen 1848-ig használatban volt.
A szerző, Werbőczy István jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora. Jogi, bölcsészeti és theologiai tanulmányokat végzett. 1482-ben kancelláriai levéltárőrként, majd a királyi törvényszék jegyzőjeként tevékenykedett. Közreműködött az 1498. II. Ulászló-féle nevezetes törvények megalkotásában. Az 1500-as és 1501-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt. 1502-ben országbírói ítélőmesternek választották. 1516-ban királyi személynök lett és többfelé járt diplomáciai küldetésben, ezt követően az 1525. évi országgyűlésen nádorrá választották. Később Szapolyai János kinevezte kancellárnak.