436. tétel
Zrínyi Miklós, gróf: Adriai tengernek Syrenaia (A kötet többek között tartalmazza Zrínyi eposzát: Szigeti veszedelemet, valamint az Attila és a Buda című epigrammát is!)(A díszcímlap és 10 oldal hiányzik a kötetből.)
[Béchben], [1651], [Koloniai Udvarban Kosmerovi Máté Czászár Ő Felsége Könyvnyomtatója], [326] p.
Első, bibliofil kiadás. Adriai tengernek Syrenaia. Írta: gróf Zrínyi Miklós.
A szerző,
gróf Zrínyi Miklós (1620-1664) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, költő és hadvezér. Korának egyik legjelentősebb politikusa volt, aki kiemelkedő szerepet töltött be a század hadtörténetében. Nagy műveltséggel rendelkezett, ezt bizonyítja csáktornyai könyvtára, ahol fellelhető volt az európai műveltség legjava, mely költészetében is megmutatkozott. Műve, az
Adriai tengernek Syrenaia 1651-ben jelent meg Cosmerovius Máté Czászár Ő Felsége Könyvnyomtatójánál Bécsben. Cosmerovius 1645 óta nyomtatott magyar könyveket, ő volt a Nyugat-Magyarországi katolikus barokk főnemesi írók nyomdásza, ezért nem meglepő Zrínyi döntése, hogy vele adatta ki a művét.
Az Adriai tengernek Syrenaia a magyar irodalom egyik legritkább első kiadása, melyben a Szigeti veszedelem (Obsidio Szigetiana) elnevezésű eposz mellett, a költő fennmaradt lírai költeményeinek nagy része is helyet kapott, köztük a Violának nevezett Draskovich Euzébiához, feleségéhez írott költemények is. A kötet nagyobb részét kitevő
Szigeti veszedelem c. eposzban a költő dédapjának, Szigetvár vértanú védőjének állított emléket. Az eposz 15 részből áll és minden rész új lapon kezdődik. Az egyes énekek strófái számozva vannak, ha összeadjuk az énekek szakaszainak a számát, akkor az 1566-os évszámot kapjuk, ami Szigetvár ostromának a dátuma. Található még további 2 strófa, melyek nincsenek megszámozva, ebből is látszik, hogy Zrínyi a számokat tervszerűen, szimbolikus jelentéssel használja.
A kötet jelentőségéről és a címválasztásról Klaniczay Tibor irodalomtörténész a következőket írta:
„...Zrínyi híres kötetének megjelenését nemcsak a legnagyobb magyar eposz kinyomtatása teszi fontos irodalmi eseménnyé, hanem számos más körülmény is. A kötet komoly fejlődést jelent irodalmunk elvilágiasodásában, a költői öntudat fejlődésében. Itt lép először magyar nyelven nyomtatásban az olvasó elé a nagyságának tudatában lévő magyar költő. A címben büszkén az Adriai-tenger költőjének nevezi magáta sziréna szóval. Ezzel azt a kifejezést alkalmazza magára, mellyel Tasso Vergiliust illette, a nápolyi Marino pedig a Tirréni-tenger „Szirénájának” nevezte magát. De már a magyar irodalomban is ismeretes volt a szirén szónak bűvös szavú költő értelemben való használata, Rimay írja Balassiról: „Vagy Syren, vagy Circe, vagy magyar Amphion. Zrínyit ezen felül még a Syren-Serin anagrammatikus egyezés is ösztönözhette e cím választására...”. - (Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Budapest, 1964, Akadémia Kiadó, 353 p.)
Az irodalomban fontos újításnak számított az is, hogy a kötetben megjelenő dedikáció nem egy adott személyhez, hanem a nemességhez szólt. Tovább növeli a mű jelentőségét, hogy ez volt az első olyan magyar nyelvű nyomtatott verseskönyv, mely szerzői névvel jelent meg, valamint amiben szerelmes versek egy nagyobb epikus művel együtt kerültek kiadásra.
A műnek két szövegforrása marad fenn, a
Zágrábi kézirat, más néven
Syrena-kódex, melyet Zrínyi csáktornyai könyvtára őrzött meg, ebben a költő számos saját kezű javítása, változtatása szerepel. Ez volt az előzménye az 1651-ben megjelent nyomtatott bécsi kiadásnak, noha a szedés nem ebből a kéziratból készülhetett.
RMNY 2360 – RMK I 842.A kötet fő része a következő verseket tartalmazza:
- Idilium az hol egy vadász Violának kegyetlenségéről panaszkodik
- Idilium
- Zrínyi eposza: Szigeti veszedelem (A versszakok fejezetenként meg vannak számozva, a számozott versszakok számának összege 1566, ami Szigetvár ostromának évszáma.)
- Lírai költemények:
- Arianna sírása
- Titirus és Viola párbeszéde 24 szakaszban
- Echos verse
- Orfeus történetét elbeszélő vers két részben
- Epigrammák:
- Attila
- Buda
- Szigeti Zrini Miklos
- Deli Vid, Sarkovich
- Radivoi és Iuranich vajdák
- Farkasich Péter
- Feszületre (vallásos vers)
- Peroratio
Néhány szöveg közti, fekete-fehér könyvdísszel díszített kötet. Nyomtatta a’ Koloniai Udvarban Kosmerovi Máté Czászár Ő Felsége Könyvnyomtatója, Bécsben.
A díszcímlap, az első hat oldal (címlap, olvasónak szóló ajánlás), valamint a Szigeti veszedelem c. eposz negyedik fejezetének négy oldala (18-41 versszak) hiányzik a kötetből. A címfedél verzóján és az előzéklapokon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzés látható.
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott díszítéssel ellátott, restaurált címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, a fedlapokon bőr zárószalaggal, néhány restaurált lappal, néhány oldalon tollal készített aláhúzással, az egyiken széljegyzettel, színezett lapélekkel. A kötet végén 4 lap utólagosan pótolt."
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
