Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pesten, [1848], Emich Gusztáv sajátja (Eisenfels betűivel, Pesten), 64 p.
Magyar Nyelvtan. Első Osztály. Kezdők', számára. Írta: Stancsics Mihál.
Hatodik javított kiadás. A', 2-ik, 3-ik, 6-ik kiadáshoz írt előszőval kiegészített kötet. Nyomatott Eisenfels betűivel Pesten. A fedlap belső oldalán a Pesti Népkör könyvtárszabályai" c. beragasztott cikk, a címlapon ceruzával beírt tulajdonosi névbeírás látható.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, néhol ceruzával megjelölt, aláhúzott belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Táncsics Mihály /szül, Mihajlo Stančić/ (Ácsteszér, 1799. április 21.– Budapest, 1884. június 28.), magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. Budán tanítóképzőt végzett. Jogi tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és a magyar nyelvészet felé fordult. Nyelvészeti kérdéseket taglaló munkáit erős kritika fogadta. A "Magyar és német beszélgetések" (1833) c. könyvét betiltják. 1836-tól megjelent irányregényeiben és cikkeiben a polgári átalakulás programját népszerűsíti. Pesten hamar reformszellemű fiatalok társaságába csöppen (Vajda Péter, Garay János, Kunoss Endre, Horárik János), akik a figyelmét a politika felé irányították. Nagy hatással volt rá a francia felvilágosodás irodalma. 1843-ra már kiforrott nézeteit publikálta. 1846-ban öt hónapig vándorolt Nyugat-Európában, útja során munkáinak kiadót is talált: Lipcsében megjelent műve miatt azonban üldözték, elfogták, 1847-ben sajtóvétség, valamint izgatás vádjával elítélték. A börtönből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. "Munkások Újsága" címmel hetilapot indít, amit a munkássághoz és a parasztsághoz címzett. Noha az eseményekkel, amelyek saját szabadságát is visszaadták, egyetértett, az általa felvázolt utópista szocialista fejlődési irány heves nemtetszésbe ütközött. Lapját Kossuth 1848 végén betiltatta, őt magát pedig megpróbálták rövid úton politikailag elszigetelni, nézeteit nevetségessé tenni. A forradalom és szabadságharc bukása után nyolc évig bujkált. Bujdoklása során különböző röpiratokban buzdított az ellenállásra. 1860-ban egy március 15-i tüntetés szervezéséért elfogták és 15 évre ítélték. A kiegyezést követő általános amnesztia révén, 1867-ben szabadult. A parlamentben felszólalt a virilizmus ellen, az állam és egyház szétválasztása mellett, a választójog bővítéséért, valamint a zsellérek földhöz juttatása ügyében. 1869-ben belépett az Általános Munkásegyletbe, aminek az elnöke lett. Táncsics "Arany Trombita" c. lapja innentől kezdve az egylet közlönyeként működött. később a belső nézeteltérések miatt lemondott elnöki tisztségéről, de kapcsolatát a szocialista mozgalommal élete végéig fenntartotta, ápolta.
"Nyelvművelő kísérleteinek nemcsak időpontunk viszonyában felmért személyi értéke ad érdekességet, hanem az a sajátos szín és szellemi magatartás is, amely az átlagos kortársi nyelvkönyv-termelésből kiemeli nyelvszemléletét és tájékozódásának szempontjait." - írta Táncsics nyelvművelő munkásságáról Zsoldos Jenő irodalomtörténész (Magyar Nyelvőr, 1946. január-február-március, 70. évfolyam/1. füzet)."