Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

[Pesten], [1852], [Emich Gusztáv], 479 p.
Újabb Nemzeti Könyvtár. Első Folyam. Kiadják: Ürményi József, Kazinczy Gábor, Zsedényi Edvárd, B. Eötvös József, Toldy Ferenc, Erdélyi János, Ghyczy Ignác, Jókai Móric, Reguly Antal, Fáy András, B. Kemény Zsigmond, Somsich Pál, Hunfalvy Pál, Csengery Antal, Vida Károly és Fényes Elek.
Miklósvárszéki Nagyajtai Cserei Mihály históriája. 1661-1711.
Második kiadás. A címlapon régi, tollal kihúzott tulajdonosi bélyegzés látható.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintázott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, ragasztott vignette-vel ellátott, kopott könyvgerinccel, néhol kissé foltos, ceruzás jelölésekkel ellátott, keretes, kéthasábos belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az ÚNK szerkesztésében tevékenyen részt vett, Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 18. – Bánfalva, 1864. április 18.) magyar irodalmár, műfordító, szerkesztő, publicista, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Késmárkon végezte felsőbb iskoláit, ahol a latin nyelv mellett a német irodalom foglalta el szinte minden idejét. 1829-ben Eperjesre utazott, ahol Pulszky Ferenccel találkozva az ő példáját követve ő is íróvá akart válni. Kazinczy Ferenc buzdítására és hatására kiváló stilisztává s fordítóvá képezte magát. 1835-ben befejezve sárospataki tanulmányait a pozsonyi országgyűlésre utazott, ahol Lovassy Lászlónak és társainak a szellemétől áthatva, az ifjúság soraiban a leglelkesebbek egyike lett. 1839-ben a Népbarát" c. gyűjteményt akart kiadni, de nem járt sikerrel. 1848-ban képviselővé választották, majd követte az országgyűlést Debrecenbe. Itt a mérsékeltebb elemekkel szövetkezve, a békepárthoz tartozott, a vakmerő, kockáztató rendszabályokat következetesen ellenezte, a Madarász László akkori rendőrfőnök forradalmi elveit élesen támadta s a hírhedt Zichy-féle gyémántok ügyében ő volt a vád kezdeményezője, az április 14-iki függetlenségi nyilatkozatot határozottan kárhoztatta, az akkori napok szellemével ellenkező felszólalásaival a tömeget maga ellen ingerelte s egykori népszerűségét feláldozta meggyőződéseinek. A világosi fegyverletétel után őt is perbe fogták, haditörvényszék elé állították és elítélték. A rabságot azonban elkerülte és több követtársával együtt ő is amnesztiát nyert. Ettől fogva mély melankóliába esett. Bánfalvára (Borsod megye) költözött, az itteni ódon kastély, kert és erdők magánya lett elborult kedélyének gyógyszere, menedéke, hol aztán lassanként visszatért a tudomány és irodalom nemes élvezetéhez, azokban talált enyhülést. A fővárost ritkán látogatta, az irodalmi összeköttetést leginkább csak Toldy Ferenccel s Szemere Pállal, rokonával tartotta fenn. Kazinczy örömmel és lelkesülten üdvözölte az Újabb Nemzeti Könyvtárt, aminek kiadásában többekkel együtt Kazinczy Gábor is tevékenyen részt vett. Itt többen egyesültek a régi szabadelvűek és konzervatívok hazafias táborából és Kazinczy Gábor volt e vállalkozás egyik legbuzgóbb munkatársa és Toldyval együtt szerkesztője."