Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

h. n., é. n., k. n., 88 p. + 1 t.: ill. (kézirat)
Geographia Physica. [magyarul régiesen: fizikai földrajz v. fiziográfia, mai kifejezéssel: természetföldrajz]
Ismeretlen szerzőségű, egyedi, latin nyelvű, tintával írt kézirat a kötet végén egy kihajtható, színes, kézzel készített csillagászati ábrát tartalmazó táblával. Az első előzéklap hátoldalán ceruzával írt jelzettel. A kihajtható táblát tartalmazó papíron a németalföldi Jacob Honig & Zoonen papírgyártó cég monogramos vízjele (J. H. & Z.) látható. Az ezen a néven a 18. század közepétől üzemelő, 17. századi alapítású papírmalom termékei világszerte ismertek voltak, többek közt az amerikai függetlenségi nyilatkozat több ismert példányát is J. Honig & Zoonen jelzetű papírokra nyomtatták. (bővebben lásd: A Unique Collection of Old Watermarks, Rockingstone, 2017, online)
A könyv szerzője széljegyzeteiben három csatolt táblára (Tab I., Tab II., Tab III.) is hivatkozik, példányunk azonban csak a Tab. I. jelzetű táblát tartalmazza.
Korabeli bőrkötésben lévő példány feliratozatlan, sérült címfedéllel és hátlappal, sérült, hiányos könyvgerinccel, korabeli, sérült, színezett előzéklapokkal, színezett lapélekkel, helyenként ceruzával írt margináliákat tartalmazó belívekkel, néhány foltos lappal.

A kötet egy feltehetőleg a 18. század utolsó harmadából származó, csillagászati, hajózás- és felfedezéstörténeti adalékokkal kiegészített természetföldrajzi értekezést tartalmaz kéziratos formában. A több helyen híres felfedezőkre (pl.: Kolumbusz, Magellán, James Cook) hivatkozó könyvben felbukkan III. György (1738-1820) brit király [„rex Anglio Georgius III”], valamint Erzsébet orosz cárnő (1709-1762) [„Elisabetha Imperatrix Russorum”] neve is. A mű 31 fő pontból áll és kérdés-válasz formát követve épül fel. Például:

„Quo est figura tellurio nostrae?” / „Milyen Földünk alakja?”

„An veteres habuerunt notionem novi orbis et quomodo detectus?” / „Volt-e a régieknek fogalmuk az új világról és miként fedezték azt fel?”

„An ad polum antarcticam existit aliqua terra continens?” / „Van-e kontinens a Déli-sarkon?”

„Quos habet peculiares motus mare?” / „Melyek a tenger különös mozgásai?”

„An vero ratio terra ad mare constitui potest?” / „Megállapítható-e a szárazföld és a tenger aránya?”

„An temperamentum caloris dependet a latitudine loci?” / „Függ-e a hőmérséklet a szélességi foktól?”, stb.

A tanulmány mindemellett olyan érdekes témákat is érint, mint pl. a Sarkcsillag („Stella polaris”) helyzete a hajósok elbeszéléseiben különböző égtájakon, Atlantisz egykori lehetséges helye („ingens aliqua insula in oceano Attlantico, quae dicta est Attlantica”), a Nílus áradásai („de periodicis Nili abundationibus”), a vulkánok és vulkáni tevékenységek kérdésköre („phoenomena montium ignivornorum”).