Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1936, Révai kiadás (Révai Nyomda), 333 p. + [2] p. + [16] t., ill. + 1 térk., 311 p. + [1] p. + [48] t., ill. + 1 tér.
Első kiadás. Allah Akbar! I-II. (egységes külön kötetekben). Írta: Germanus Gyula.
A borítékrajz László József terve. A szerző szövegközti, hetven, eredeti feliratozott fényképfelvételével és számos vonatkozó térképpel illusztrált, valamint kötetenkénti részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Révai Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, a szerző fényképével illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, fotóval illusztrált előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, a szerző fotójával illusztrált, fülszöveges, enyhén sérült, kiadói borítófedélben.
Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) nemzetközi hírű, magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja. Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-latin szakon diplomázott. Később bölcsészdoktorrá (summa cum laude) avatták török nyelv és irodalomból, arab nyelv és irodalomból, ókori világtörténelemből. Evlija Cselebi a XVIII. századi törökországi céhekről című munkájával ösztöndíjat nyert, így három évet (1908–1911) tölthetett Nagy-Britanniában, a British Museum keleti osztályán. Kora egyik legelismertebb iszlám szakértőjének és egyben szeretett tanárának, Vámbérynak ajánlólevele sokat jelentett fogadtatásában. Nemcsak munkájában kamatoztatta angol nyelvtudását, hanem angol nyelvkönyveket és szótárakat is szerkesztett. 1912-ben a Magyar Királyi Keleti Akadémia nyelvtanítója, 1915-től a török és arab nyelv tanára. A szerző 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, amiről az Allah Akbar! című könyvében számolt be részletesen. Ebben a sikeres könyvében Germanus Gyula sikeresen valósította meg a tudományos műnek, a népszerűsítő irodalomnak, az útirajznak, az önvallomásnak és a politikai esszének a sajátos ötvözetét.