Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

[Budán], [1807], [Landerer Anna betűivel], [6] p. + 519 p. + [1] p. + [1] t.: ill.
Első kiadás. A jegyesek Carthágoban, vagy a nagy Scipio. Eredeti munka, és vitézi történet. Készítette: Gorové László.
A Címlapképen és a címlapon alakos-ábrás rézmetszettel (Weinrauch fec.) és néhány fekete-fehér könyvdísszel illusztrált, valamint szerzői ajánlással, Dugonits András idézettel, szerzői előbeszéddel, részletes foglalattal (tartalomjegyzékkel), és jobbítással (nyomdahibák jegyzékével) kiegészített kötet. Az előzéklapokon két tollal beírt tulajdonosi névbeírás, illetve ceruzával beírt bejegyzés és gyermekrajz látható.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintázott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, enyhén sérült előzéklapokkal, kissé foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Gattájai Gorove László (Szamosújvár, 1780. június 2. – Pest, 1839. március 11.) magyar író, a MTA levelező tagja. Tanulmányait szülőhelyén kezdte el és Kolozsvárott folytatta bölcseleti kutatásokkal. 1796-ban a kolozsvári színpadon fiatal társaival együtt Kotzebue Embergyűlölés és megbánás" c. színdarabját adták elő. 1800-ban Pestre költözött, hogy jogot és törvénykezést tanuljon. Itt az egyetemen Haliczky András ismertette meg vele a német és Dugonics András a magyar irodalmat. Kazinczy Ferenc és Faludi munkái nagy hatást gyakoroltak reá. Mikor idős apja elhunyt, félbehagyta a tanulást és átvette ősei birtokának irányítását. 1810-ben elhagyta Erdélyt, Magyarországra költözött és az Alföldön telepedett le, ahol királyi adomány által megnyerte Gattája (ma: Gátalja) települést. Etikai, történelmi és országismereti témákban sokat publikált a "Tudományos Gyűjtemény"-ben. Gorove László az Akadémiának 1839. február 18-i alapítólevelével 1000 forint tőkét hagyományozott (testvéreivel együtt) arra a célra, hogy annak kamataival egy kitűnő pályamű szerzőjét jutalmazzák. Ehhez képest az Akadémia által minden negyedik évben a Gorove-alapítványból, 60 arany összegű jutalom mellett, jutalomkérdést kellett kitűzni, amely felváltva az erkölcstan, a "széptan", illetve a magyar művelődéstörténet köréből került ki."