Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Pesten-Budapest, 1871-1873, Heckenast Gusztáv - Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda (Heckenast Gusztáv - Franklin-Társulat Nyomdája, Pest-Budapest), CCI p . + 4455 p. + [15] p.
Magyarország történelme I-VIII. (egységes külön kötetekben). Írta: Horváth Mihály.

I. kötet: Pesten, 1871. XXXII p. + 544 p.
II. kötet: Pesten. 1871. XXVII p. + [1] p. + 570 p.
III. kötet: Pesten. 1871. XXIII p. + [1] p. + 425 p. + [3] p.
IV. kötet: Pesten. 1871. XXIII p. + [1] p. + 492 p. + [2] p.
V. kötet: Pesten. 1872. XX p. + 529 p. + [3] p.
VI. kötet: Pesten. 1872. XXXII p. + 658 p. + [2] p.
VII. kötet: Budapest. 1873. XXIV p. + 699 p.
VIII. kötet: Budapest. 1873. XX p. 538 p. + [2] p.

Az új dolgozat második, bővített kiadása. Előszóval, számozott lábjegyzetekkel, korabeli könyvhirdetésekkel, valamint részletes tárgymutatóval és tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I-VI. köteteket kiadta és nyomtatta Heckenast Gusztáv Pesten, a VII-VIII. köteteket kiadta a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, valamint nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan, néhol kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, négybordás, néhol kopott könyvgerinccel, foltos belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. Az I. kötet címlap utáni első oldalán és az utolsó lapján ceruzás bejegyzés, valamint a VIII. kötet címfedél felőli előzéklapjának belső oldalán ceruzás megjegyzés, az utolsó lapján tollal készített jelölés látható.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.) történész, szakíró, katolikus püspök. A pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1844-től a bécsi Theresianum"-ban a magyar nyelv és irodalom tanáraként dolgozott. Később hatvani prépost-plébános, majd csanádi püspök lett. A függetlenségi nyilatkozat után vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettesként tevékenykedett. A szabadságharc bukása után az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte és a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, aminek az oka részben a szabadkőműves tagsága, másrészt a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) volt. Tizennyolc évig élt száműzetésben Európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt. Ezt követően a Magyar Történelmi Társulat első alelnöke, majd elnöke lett."