Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], 1953, Szépirodalmi Könyvkiadó (Athenaeum Nyomda, Bp.), 83 p. + [1] p., ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Fáklyaláng. Dráma két felvonásban, utójátékkal. Írta: Illyés Gyula.
Az előlapon a szerző, Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Szabó Ottónak őszinte baráti érzéssel és köszönettel, Illyés Gyula. Marosvásárhely, 1956. I. 30".
A dedikáció címzettje, Szabó Ottó (Szigetvár, 1920. december 20. – Budapest, 1998. november 30.) Jászai Mari-díjas magyar színművész. Többek között dolgozott a nagyváradi Szigligeti Színházban, a marosvásárhelyi Székely Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a József Attila Színházban és a debreceni Csokonai Színházban. 1976-tól pedig a Pannónia Szinkronstúdió tagja volt. Szabó a Székely Színház tagjaként, 1956. január 29-én Görgey Artúrt szerepét alakította a "Fáklyaláng" c. darab 100-ik előadásán, melyen a szerző, Illyés Gyula is részt vett.
A címlap Csillag Vera, a színpadterv Varga Mátyás műve. A szerkesztésért felel: Réz Pál. Egy fekete-fehér rajzzal illusztrált kiadás. Bemutatta a budapesti Katona József Színház 1952. december 12-én Bessenyi Ferenc, Ungvári László, Máté Erzsi, Kárpáti Zoltán, Árva János, Siménfalvi Sándor, Márki Géza, Lendvay Lajos, Somló István, Bihari József, Somogyvári Pál, Bodnár Jenő alakításával, Gellért Endre rendezésében, Varga Mátyás díszleteivel, Nagyajtai Teréz jelmezeiben. Nyomtatta az Athenaeum Nyomda, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, alakos-ábrás illusztrációval díszített, ceruzás jelöléssel ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző."