Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 12. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1934, Nyugat (Hungária Nyomda R. T., Bp.), 221 p. + [2] p., ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Oroszország. Uti jegyzetek. Írta: Illyés Gyula.
Az előlapon a szerző, Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Török Sophienak őszinte szeretettel, A Szerző. 1934. X.".
A dedikáció címzettje,Török Sophie /szül. Tanner Ilona, teljes nevén: Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla/ (Budapest-Kőbánya, 1895. december 10. – Budapest, 1955. január 28.) író, költő, Babits Mihály felesége. Iskoláit a fővárosban végezte, majd a Külügyminisztérium tisztviselője lett. 1921. január 15-én, Budapesten házasságot kötött Babits Mihállyal (korábban Szabó Lőrinc menyasszonya volt). Első versei: A "Hét", és az "Új Idők" lapjain jelentek meg. Házassága után a "Nyugat" (folyóirat) közölte rendszeresen a verseit, a kritikáit és néhány novelláját is. Verseiben a tépelődő, vívódó, kifinomult női lélek fájdalmait szólaltatta meg. Szabadversei szélsőséges énképet sugároznak. A mély önmegvetés, elkeseredés, valamint a kritikátlan önimádat és elragadottság skáláján szinte minden szín és érzelem megtalálható bennük. Prózája a modern női lélek sokoldalú, feszült és érzékeny lelki rajzát mutatja.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratos fotókkal illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Hungária Nyomda R. T. Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány a kiadó színes, feliratozott emblémájával ellátott, kissé foltos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, enyhén kopott, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Illyés Gyula ( Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, MTA tag. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságban volt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző."