Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Buda, 1805, Magyar ország és a' véle egybe kaptsolt Tartományok' Lakossaihoz, [3] p.
Magyar ország és a' véle egybe kaptsolt Tartományok' Lakossaihoz. - Jó'sef Nádor Ispány 1805. november 12-én, Budán kibocsátott felhívása.

Jelen, az 1805-ös napóleoni háborúk idejéből származó dokumentumban, József Nádor felhívást intéz Magyarország és a vele egybe kapcsolt tartományok lakosaihoz a rémhírek megfékezése, az élet folytatása és a haza védelme érdekében.
Napóleon 1804-ben császárrá koronázta magát és elkezdte az Anglia elleni invázió tervezését. Ezt követően 1805-ben létre jött a harmadik koalíció, az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország között. A trafalgari tengeri csatában a brit flotta győzelmet aratott az egyesített francia-spanyol flotta fölött, viszont a szárazföldön Napóleon hadereje volt az erősebb. Az ulmi csata alatt Napóleon körülzárta és kapitulációra kényszerítette az osztrák hadsereget, valamint a francia csapatok Bécs városát is elfoglalták. 1805. december 2-án, az austerlitzi csata során az orosz-osztrák haderő megtámadta Napóleont. A csata végére a szövetséges hadsereg széthullott, majd I. Ferenc császár Pozsonyban békét kötött a francia császárral.
A napóleoni háborúk áldozatot követeltek Magyarországtól is. Károly főherceg ki akarta terjeszteni a szükséges hadsereg-reformot hazánkra. József nádor feladata volt annak biztosítása, hogy elegendő magyar fegyveres erő szálljon szembe a francia seregekkel. Ebben az időben a nádor felhívásokat intézett a néphez, jelen dokumentum egyike ezeknek a felhívásoknak.

Hajtogatott, 36 cm x 22 cm nagyságú, foltos, hiánytalan állapotú kordokumentum, a széleknél apróbb sérülésekkel.

Habsburg József nádor /József Antal főherceg/ (Firenze, 1776. március 9. - Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy, a Habsburg-ház úgynevezett magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora. Jelentős szerepet töltött be Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében. Az ő nevéhez köthető a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és számos vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margit-sziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése és többek között a műszaki felsőoktatás megerősítése is. Támogatta a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, ezen kívül a művészeteket, a közoktatást és számos haladó polgári társaságot, egyletet. Ő volt a mentés irányítója az 1838-as pesti árvíz során, majd az árvízkárok enyhítése érdekében jelentős lépéseket tett.