Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Levelek Sárdy Brutushoz - 4 db, [5] p.
Sárdy Brutushoz írt négy levél.

1. levél:
Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok vívó levele Sárdy Brutushoz.
A levél végén Kabos Endre olimpiai bajnok vívó aláírása látható.
A levél tárgya: Kabos Endre hivatkozva a legutóbb történt beszélgetésére Sárdyval, elküldte az avizált Margittai és Kőrösfői által festett képeket megtekintésre. Ezenkívül biztosítja arról a címzettet, hogy a napokban megbeszélésükhöz híven jelentkezni fog Kopp [Jenő] igazgató útnál.
Hajtogatott, géppel írt, keltezéssel (Ujpest, 1942. február 23.) ellátott, egy oldal terjedelmű, jó állapotú levél.

2. levél:
Mészöly Gedeon nyelvész, műfordító hivatalos levele Sárdy Brutushoz.
A levél végén Mészöly Gedeon nyelvész, műfordító aláírása látható.
A levél tárgya: Mészöly Gedeon megkéri Sárdy Brutust, hogy írja újra lánya átvételi elismervényét.
Hajtogatott, kézzel írt, egy oldal terjedelmű, jó állapotú levél.

3. levél:
Gönczi-Gebhardt Tibor Munkácsy Mihály-díjas alkalmazott grafikus levele Sárdy Brutushoz.
A levél végén Gönczi-Gebhardt Tibor alkalmazott grafikus aláírása látható.
A levél tárgya: Gönczi-Gebhardt Tibor egy kisebb restaurálás ügyében fordul Sárdyhoz, mint Béla fia főiskolai osztálytársához. Szeretné a tulajdonában lévő Vidermeier képén lévő repesz okozta kis beszakadás javítását, valamint a festmény tisztítását elvégeztetni, valamint kéri hogy ez ügyben keresse meg telefonon.
Hajtogatott, kézzel írt, keltezéssel (nov. 3án) ellátott, két oldal terjedelmű, jó állapotú levél.

4. levél:
Lestyán Sándor író, újságíró levele Sárdy Brutushoz.
A levél végén Lestyán Sándor író, újságíró aláírása látható.
A levél tárgya: Lestyán Sándor tájékoztatja Sárdy Brutust, hogy megkapta a két restaurált képet és hálásan köszöni a különös figyelmét és szeretetét, melyel a munkát végezte. Továbbá megjegyzi, hogy alkalmilag ismét hozzá fog fordulni.
Hajtogatott, kézzel írt, a Werbőczy-utca 18." feliratozású és illusztrált fejléccel, illetve keltezéssel (Budapest, szerda d. u.) ellátott, egy oldal terjedelmű, jó állapotú levél, eredeti, kézzel címzett, két bélyeggel és egy postai bélyegzéssel ellátott borítékban.

A leveleket írták:

Kabos Endre (Nagyvárad, 1906. november 5. – Budapest, 1944. november 4.) háromszoros olimpiai bajnok vívó. 1929-ben megnyerte a Szlovenszko bajnokságát, ekkor került a nemzetközi élvonalba. 1933-ban Budapesten, majd 1934-ben Varsóban aranyérmet szerzett, valamint Európa-bajnok lett csapatban 1931-ben, 1933-ban, 1934-ben és 1935-ben. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián tagja volt az első helyezett kardcsapatnak, továbbá az 1936-os berlini olimpián bajnokságot nyert egyéniben és csapatban egyaránt. Összesen harmincnégyszer volt válogatott 1931 és 1937 között.

Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880. június 10. – Budapest, 1960. május 29.) nyelvész, műfordító. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, utána a József Attila Tudományegyetemen az Urál-altaji, majd a Finnugor Nyelvészeti Tanszék vezetője volt, emellett az 1928–29-es és 1950-51-es tanévben a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának dékáni tisztségét is betöltötte. Kutatási területe a régi magyar nyelv és irodalom, a magyar kódexek és nyelvemlékek stíluskritikai vizsgálata, illetve a nyelvtörténeti kérdések voltak.

Gönczi-Gebhardt Tibor (Budapest, 1902. április 13. – Budapest, 1994. november 20.) Munkácsy Mihály-díjas alkalmazott grafikus. Kezdetben tervezőgrafikusként alkalmazták, majd 1930-tól a Klösz György és Fia Grafikai Rt.-nek, utána annak jogutódjának, az Offset Nyomdának dolgozott. Plakátokat, hirdetéseket, étlapokat, címkéket, emblémákat, és bélyegeket tervezett. Számos mezőgazdasági témájú grafikát készítette, 1945 után pedig kisgrafikával is foglalkozott.

Lestyán Sándor (Nagykároly, 1896. február 1. – Budapest, Józsefváros, 1956. november 11.) író, újságíró, műfordító. Az első világháború után a Világ című lapnál kezdett dolgozni, majd Az Est, a Pesti Napló és Az Újság munkatársa lett. Később a Szabadság munkatársaként, a Budapest folyóirat felelős szerkesztőjeként, utána pedig a Friss Újság főszerkesztőjeként tevékenykedett. Számos történeti tárgyú népszerűsítő művet írt, valamint utolsó éveiben ifjúsági irodalommal is foglalkozott.

A levelek címzettje, Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) festőművész és restaurátor. Sárdy 1918-tól a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain mutatta be finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit. Első gyűjteményes kiállítása 1930-ban volt. 1931 októberében a "Tél a hegyekben" c. festményéért elnyerte a Nemzeti Szalon kitüntetését. 1933 és 1953 között restaurátorként dolgozott a Fővárosi Képtárnál, valamint több kiállításon szerepelt képeivel. Ezt követően a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé nevezték ki. Mint restaurátor számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós "Bittó Istvánné" c. arcképét, Székely Bertalan "V. László és Czillei" c. történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály "Honfoglalás" c. művét, illetve Szinyei Merse Pál "Lilaruhás nő" c. alkotását is."