Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok

Budapest, 1932, Magyar Történelmi Társulat (K. M. Egyetemi Nyomda, Bp.) XII p. + [4] p. + 658 p., ill., [4] p. + 691 p., ill.
Első kiadás. Fontes Historiae Hungaricae Aevi Recentioris – Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai (számjelzés nélkül). Németujvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I-II. (egységes külön kötetekben) Írta, az iratokat összegyűjtötte és szerkesztette: Dr. Károlyi Árpád.

I. kötet: A pör története. Bp., 1932, Magyar Történelmi Társulat, XII p. + [4] p. + 658 p., ill.
II. kötet: Pöriratok és államiratok. Bp., 1932, Magyar Történelmi Társulat, [4] p. + 691 p., ill.

Címlapképen a sorozat fekete-fehér, allegorikus illusztrációjával, kötetvégi név- és tárgymutatóval és tartalomjegyzékkel. A második kötetben német nyelvű per- és államiratok közreadásával. A könyveket a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta, Budapesten. A címlapokon és azok hátoldalán, továbbá a 17. oldalakon és a kötetek utolsó lapjain régi tulajdonosi bélyegzések és egykori gyűjteményi jelzetek láthatók.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példányok címfedélre kasírozott, eredeti, feliratos borítókkal, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, modern előzéklapokkal, néhány sérült, illetve javított lapszéllel, tiszta, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetek szerzője és közreadója Károlyi Árpád (Pest, 1853. október 7. – Budapest, 1940. október 26.) történész, levéltáros, az MTA tagja, aki 1875 és 1933 között Ausztriában élt. 1909-től a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár, majd 1920-tól az általa szervezett bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója volt. Történészként a Bécsben őrzött, magyar vonatkozású levéltári források felkutatásában ért el jelentős eredményeket. A Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség kora újkori történelmének több kérdését, a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek múltját kutatta. A bécsi levéltárakban található kamarai iratanyagok 1919. évi hozzáférhetővé tételét követően érdeklődése a 19. századi magyar történelem felé fordult, és behatóan foglalkozott Széchenyi István és Batthyány Lajos államférfiúi tevékenységével, a szabadságharc jog- és alkotmánytörténeti vonatkozásaival. Számos könyvet írt, forráskiadványai mellett rendszeresen közölt történelmi tanulmányokat a Századok", a "Budapesti Szemle" és a "Történeti Tár" lapjain."