Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pest, 1861, Laufer és Stolp kiadása (Beimel J. és Kozma Vazulnál, Pest), 18 p.
Foederált Hunnia vagy a nemzetek egyesülése. Írta: Gróf Károlyi Ede.
Második bővített kiadás. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál Pesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, díszített keretezéssel ellátott, javított címfedéllel, feliratozatlan, javított könyvgerinccel, tiszta belívekkel, korabeli kiadói könyvhirdetésekkel ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Károlyi Ede (Párizs, 1821. június 18. – Budapest, 1879. szeptember 28.) a nemzetőrség őrnagya, ellenzéki országgyűlési képviselő, a felsőház tagja, Károlyi Mihály miniszterelnök anyai nagyapja. 1848. június 24-től nemzetőr százados a délvidéki magyar seregben, Bechtold altábornagy mellett. Szeptember 20-tól őrnagy, a Zemplén megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnoka. Október 19-től honvéd őrnagy, a Miskolcon alakuló tartaléksereg parancsnoka. December 11-én egy Borsod megyei nemzetőr zászlóalj egyik vezetője a budaméri ütközetben. Ezt követően Klapka György, a hadtest parancsnokának segédtisztje. Májusban tevékenyen részt vesz Buda ostromában. A szabadságharc bukása után Franciaországba emigrál, ahonnan csak két évvel később tér haza. Az 1860-as évek nemzetiségi mozgalmaiban aktív szerepet vállalt. 1860-ban felhívásban buzdított egy Széchenyi István gróf emlékére megépítendő emlékhalom megépítésére. Emiatt május 13-án a radványi birtokán letartóztatták, majd a sátoraljaújhelyi börtönbe szállították. Elfogatása ellen tüntetések, zavargások történtek, ezért három 3 nap múlva szabadon engedték, azzal a feltétellel, hogy egy ideig nem hagyhatja el lakását. Közéleti pályafutását 1861-ben kezdte, miután Abaúj vármegye bárcai kerületét képviselte a Magyar Országgyűlésben, a Határozati Párt színeiben. Komolyan foglalkozott a föderatív Hunnia eszméjével. Gondolatait a Foederált Hunnia vagy a nemzetek egyesülése " c. tanulmányában tette közzé. A magyar nők nemzeti viseletével is foglalkozott, erről való írása a korabeli "Divatcsarnok"-ban jelent meg, az írás vegyes fogadtatásra talált az olvasók részéről. Nevéhez fűződik a füzérradványi kastély historizáló stílusúvá történő átalakítása. A kastély terveit Ybl Miklós készítette, figyelembe véve Károlyi sajátos terveit is. Budapesten hunyt el, végső nyugalomra az édesapja által alapított fóti templomban helyezték."