Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1964, Európa Könyvkiadó, 351 p. + [1] p., ill.
Szántó Piroska által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. Régi szép szerelmek. Írta: Armand Lanoux. A kötet illusztrációit rajzolta: Szántó Piroska.
A kötet feliratozott előlapján a grafikus: Szántó Piroska névre szóló dedikációja olvasható: F. Gy.-nak régi barátsággalSzántópiri."
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, üres hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet grafikusa: Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. – Budapest, 1998. augusztus 2.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, író, érdemes és kiváló művész. Vas István költő harmadik felesége. Az 1940-es évek elejétől Vajda Lajos késői szürrealista műveinek hatására találta meg képi gondolkozásának egyik ciklikusan visszatérő arculatát, a szürrealisztikus, antropomorfizált növény- és állatábrázolásokat: száradó kukoricák, burjánzó káposztafejek, konok, kemény mákok, elhullott pillangók vallanak a művész érzelmeiről. A természettel kialakított bensőséges kapcsolat a stiláris változások ellenére mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. E törekvéseket foglalta szintézisbe a Cantata Profana című nagyméretű gobelinjében.Az 1950-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy Gyula, Radnóti Miklós műveinek illusztrálása jelentett megélhetést a művész számára. 1956 eseményeit nyers riportrajzokban örökítette meg. Az 50-es évek második felében új stiláris vonások jelentek meg műveiben. A sziporkázó színek testes, fekete vonalak konstrukcióiba kényszerülnek.Bár művészi gondolkodását már korábban is jellemezte az a tendencia, hogy sorozatokban dolgoz fel egy-egy témát, az 1960-as évektől kezdődően azonban mindez felerősödik, a képépítés azonossága mellé sokszor technikai eljárásokat és anyaghasználatot is társított a művész. Így születtek például a 60-as évek elején a század eleji aktivisták lendületét idéző, tussal készített, konstruktív tájrajzai. A rohamosan pusztuló népi kultúrával és a tradicionális morális értékek felszámolódásával való szembesülés inspirálta az évtized végétől kezdődően esendő útszéli keresztekről, meggörbült pléhkrisztusokról, málladozó temetői poétákról lapidáris egyszerűséggel festett csoportját. """