Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 16. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1921, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), 215 p. + [1] p.
Szerző által aláírt példány. Első, számozott, bibliofil kiadás. Színház. Három egyfelvonásos. Írta: Molnár Ferenc.
A kötetbe jegyzett számozás oldalán a szerző, Molnár Ferenc aláírása látható.
E könyvből velin papiroson egyszáz példány készült 1-100-ig sorszámozva, bőrkötésben, szerző aláírásával." Ez a 40. számú példány.
Először adták a budapesti Magyar színházban 1921 október 22-én. Molnár Ferenc műveinek reklámjával kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói bőrkötésben lévő példány a szerző aláírásának aranyozott nyomatával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon díszített, sérült, kopott könyvgerinccel, aranymetszésű lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Molnár Ferenc /szül. Neumann Ferencz/ (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró. Utolsó gimnáziumi évében megválasztották az önképzőkör titkárának. Ekkor már aktívan újságírónak készült, cikkei jelentek meg budapesti napilapokban (Pesti Hírlap, Budapesti Napló stb.). Első nagy sikerű írása a "Az éhes város" c. szatírikus regény (1907), ezt követte az "Egy gazdátlan csónak története" c. lírai kisregénye. Első önálló színpadi műve "A doktor úr" amit 1902. novemberében mutatott be a Vígszínház. 1906-ban írta meg mindmáig legnépszerűbb regényét "Pál utcai fiúk" címmel. Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító, erről írta 1916-ban az "Egy haditudósító emlékei" c. könyvét. Az 1920-as és 30-as években számos könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. 1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől Franciaországba, Svájcba, majd később New Yorkba menekült. Amerikában forgatókönyveket és színdarabokat is írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n "Panoptikum" c. darabját. Nagyon jó szemű író, gyönyörűségét a formai tökély, a cselekmény biztonságos gördülékenysége adja. Képes volt egy semmitmondó anekdotából is mindvégig lebilincselő három felvonásost kreálni. A módos polgár mulattatójaként bírálta az úri világot, a polgári fejlődésben elmaradt Magyarországon. Ugyanakkor érzékenyen ábrázolta a pesti kisemberek életét."