Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 12. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], [1940], Franklin-Társulat (Franklin-Társulat Nyomdája), 177 p. + [2] p. + [1] t.: ill.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Magyar Írók c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Eckhardt Sándor.
Zrínyi Miklós. Írta: Sík Sándor.
Az előlapon a szerző, Sík Sándor tollal beírt dedikációja olvasható: Az Esti Kurirnak szívélyes üdvözlettek Sík Sándor".
A címlapképen Zrínyi Miklós mellképét ábrázoló, fekete-fehér metszet (Joannes Thomas, XVII. sz.) látható. Bevezetéssel, jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a Franklin-Társulat nyomdája nyomtatta.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, több helyen fekete-fehér és színes ceruzával aláhúzott, valamint jelöléssel ellátott, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban, feliratos, alakos-ábrás, fekete-fehér illusztrációval és a "Magyar Könyvek" kiadványainak korabeli hirdetésével ellátott, fülszöveges, kissé sérült, kiadói borítófedélben.
A szerző, Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a 20. század jelentős magyar lírikusa. A budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, majd az egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar-latin szakon végezte. Piarista tanári működését Vácott, majd a rend budapesti gimnáziumában kezdte. Alapító és irányadó munkássága a magyar cserkészmozgalomban jelentős. Első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának. Péterváradi tábori lelkész, a Szegedi Egyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének nyilvános, rendes tanára. Az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke, a piarista rend tartományfőnöki tanácsosa, majd magyarországi tartományfőnöke. Sík Sándor őszintén kritizálta korának irredentizmusát és kirakatmagyarságát, de elutasította a második világháború után kiépülő egypárti diktatúra egyházellenes oktatáspolitikáját. A következő sorokat írta a szerző a művéről (Irodalomtörténet - A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata, 1941., 30. évfolyam): „Szeretném megrajzolni Zrínyi életét, a külsőt is, a magyar történelemnek ezt a tragikus hőskölteményét, de még inkább a belsőt: ennek a pályának — embernek, műnek, cselekvésnek — páratlan és csodálatos, művészi és hősi egységét... És végül, szeretném megéreztetni, hogy amit érzett, gondolt, írt és tett: mindez égetően termékenyítő és végzetesen szól a mának is.""