auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján április 15-23. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2021-04-25/14-online-arveres |
356. item
Szabó Károly: Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról
Budapest, 1887, Ráth Mór kiadása (Jacob és Holzhausen, Bécs), 117 p. + [1] p.
Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról. I. Szent István király nagyobb legendája. II. Szent István király kisebb legendája. III. Szent Imre herczeg legendája. IV. Szent Gellért csanádi püspök élete. V. Szent László király legendája. VI. Szent Zoerárd, vagy Sz. András hitvalló és Sz. Benedek vértanú élete. VII. Piligrin passaui püspök levele a magyarok megtérítéséről. Írta: Szabó Károly.
Új kiadás. Szerzői előszóval, számozott lábjegyzetekkel, a kötetbe kötött egész oldalas, korabeli, kiadói könyvhirdetésekkel ellátott, eredeti címfedél és hátlap, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A kötéstáblák belső oldalán amatőr védőborító felragasztásának egykori nyomai láthatók, a fekete-fehér, díszkeretes címlapon ceruzával aláhúzott sorok találhatók. Nyomatott Jacob és Holzhausen-nél Bécsben.
Későbbi félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, enyhén elszíneződött címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 14. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, szerkesztő, szakíró, az MTA tagja. Debrecenben tanult, majd Késmárkon jogot hallgatott és lediplomázott. Késmárkon joggyakornok, pozsonyi királyi táblai hites jegyző, majd köz- és váltóügyvéd. Kritikái jelentek meg a Magyar Szépirodalmi Szemlé"-ben. Belép a Békés vármegyei önkéntes nemzetőrök szabadcsapatába. A szabadságharc leverése után egy ideig szülőföldjén húzódik meg, majd 1850 elején a Teleki-levéltárat rendezte, később az Egyetemi Könyvtár gyakornoka lesz. Majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlése könyvtárnokká választotta, ettől kezdve kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kiterjesztette."