Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján április 15-23. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2021-04-25/14-online-arveres |
366. Artikel
Széchenyi István, Gróf: Hunnia
Pesten, 1858, Heckenast Gusztáv kiadása (Landerer és Heckenastnál, Pest), XIV p. + [2] p. + 246 p.
Első kiadás. Töredékek gróf Széchenyi István fennmaradt kézirataiból.. Közli: Török János.
Hunnia. Írta: gróf Széchenyi István 1835-ben.
Török Jánosnak a Magyar Akadémia tagjának előszavával és csillagozott lábjegyzetekkel kiegészített kiadás. A könyvet Landerer és Heckenast Nyomdája nyomtatta Pesten. A kötet utolsó oldalán tollal beírt, dátumozott, korabeli megjegyzések láthatóak.
Modern bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan, álbordás könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol enyhén foltos, ceruzás bejegyzéssel ellátott belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője gróf Sárvár Felsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) magyar arisztokrata, politikus, titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”. Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – így méltatta: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hízelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.” Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb, legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, közlekedés, külpolitika, nem utolsó sorban pedig a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. Széchenyi 1834-ben, a híressé vált vaskapui munkálatok vezetése mellett kezdett hozzá Hunnia c. művének megírásához. A művön – amelyben kiállt a magyar nyelvnek mint hivatalos nyelvnek az elfogadtatása mellett – még a forradalom utáni, döblingi éveiben is dolgozott, hogy az addig kéziratban maradt munkát közzé tehessék.