2025. szept. 07., vasárnap
Külső online aukció

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

2021. 04. 15. csütörtök 00:00 - 2021. 04. 25. vasárnap 20:00

 
373.
tétel

Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története I-X.

Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története I-X.

Budapest, 1895-1898, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomása. CCCLXIV p. + 6626 p. + [4] p., + [324] t., ill. + 10 térk. + 84 mell. (részben fakszimile) A Magyar Nemzet Története. I-X. kötet (egységes...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

373. tétel
Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története I-X.
Budapest, 1895-1898, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomása. CCCLXIV p. + 6626 p. + [4] p., + [324] t., ill. + 10 térk. + 84 mell. (részben fakszimile)
A Magyar Nemzet Története. I-X. kötet (egységes külön díszkötetekben). Teljes kötetsor. Szerkeszti: Szilágyi Sándor.

I. kötet. Magyarország a királyság megalapításáig. Írták: Fröhlich Róbert, Ruzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik.
Második (változatlan) kiadás. Vaszary Kolos bevezetésével. Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 7 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 3 színes térképpel és 34 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1895, 15 p. + [1] p. + CCCLII p. + 335 p. + [34] t., ill. + 3 térk. + 7 mell. (fakszimile)
II. kötet. Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301). Írta: Marczali Henrik.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 10 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 31 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1896, 706 p. + [31] t., ill. + 1 térk. + 10 mell. (fakszimile)
III. kötet. Az Anjou ház és örökösei (1301-1439). Írták: Pór Antal és Schönherr Gyula.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 5 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 36 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1895, 667 p. + [1] p. + [36] t., ill. + 1 térk. + 5 mell. (fakszimile)
IV. kötet. A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). Írta: Fraknói Vilmos.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 15 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 28 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1896, 694 p. + [1] p. + [28] t., ill. + 1 térk. + 15 mell. (fakszimile)
V. kötet. Magyarország három részre oszlásának története (1526-1608). Írta: Acsády Ignácz.
A M. Tud. Akadémia által a Bük László-alapból 1000 forinttal jutalmazott munka. Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 5 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 35 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1897, 680 p. + [35] t., ill. + 1 térk. + 5 mell. (fakszimile)
VI. kötet. Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Írta: Angyal Dávid.
A társadalmi és műveltségi állapotokról szóló függeléket írta: Dr. Dézsi Lajos. Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 2 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 1 színes térképpel és 35 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1898, 600 p. + [35] t., ill. + 1 térk. + 2 mell. (fakszimile)
VII. kötet. Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711). Írta: Acsády Ignácz.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 6 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel, 2 színes térképpel és 34 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1898, 715 p. + [1] p. + [34] t. + 2 térk. + 6 mell. (fakszimile)
VIII. kötet. Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongressusig (1711-1815). Írta: Marczali Henrik.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 9 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel és 31 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1898, 625 p. + [31] t., ill. + 9 mell. (fakszimile)
IX. kötet. A nemzeti államalkotás kora (1815-1847). Írta: Ballagi Géza.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 11 hártyapapírral védett fakszimile melléklettel és 27 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált kiadás.
Bp., 1897, 724 p. + [27] t., ill. + 11 mell. (fakszimile)
X. kötet. A modern Magyarország (1848-1896). Írták: Márki Sándor és Beksics Gusztáv.
Számos szövegközti, feliratos, fekete-fehér képpel, 14 hártyapapírral védett részben fakszimile melléklettel és 33 fekete-fehér és színes, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával illusztrált, valamint Jókai Mór utószavával kiegészített kiadás.
Bp., 1898, XII p. + 865 p. + [33] t., ill. + 14 mell. (részben fakszimile)

Előszóval, képjegyzékkel, néhol a szövegben közölt kézirat- és oklevélhasonmások olvasásával, sajtóhibák jegyzékével, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Kiadta és nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapesten. Néhány kép nem a képjegyzékben feltüntetett sorrendben lett a könyvekbe kötve.
Kiadói félbőr díszkötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, dombornyomott díszítéssel (címerpajzsok, középkori magyar jelképek, keresztrácsos mintázat), kettőskereszttel és alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, turulmadaras, kötetjelzéses, álbordás, enyhén kopott könyvgerinccel, néhol kissé foltos belívekkel, szépen körbe mintázott lapélekkel, dombornyomott, középkori címerpajzsokkal díszített, valamint a kiadó latin idézetes, pajzsdíszes illusztrációjával ellátott hátlappal, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban.
A magyar történelmet bemutató exkluzív kötetsor szerkesztője, Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, szakíró, az MTA rendes tagja. 1841-1844 között bölcseleti és jogi tanfolyamot folytatott. Az utolsó évben a felsőbb szintaktikai és a retorikai (4. és 5.) osztályokban a német nyelv tanításával is megbízták. Ez idő alatt tanult meg franciául. A kolozsvári királyi törvénytáblán Hartzói Gálfalvi Imre ítélőmester írnoka, majd a Királyi Főkormányszéki írnoka és hivatali gyakornoka, később tiszteletbeli hites jegyző, főkormányszéki fogalmazógyakornok. A 1848-as márciusi események alatt az Forradalmi Élelmezési Osztály nemzetőre, kolozsvári, majd pesti újságíró, a Pesti Hírlap" és "Életképek" meghatározó munkatársa. A szabadságharc bukása után visszatér Pestre és minden idejét irodalmi munkásságának szenteli. "Magyar Emléklapok" címmel (1850) folyóiratot alapított, hogy így maga körül koncentrálja a szétszórt írói erőket. Az év első felében hat füzet jelent meg belőle, aztán Szilágyi maga adta ki ezt a folyóiratot, de csak az első füzet jelenhetett meg, mert a példányok nagy részét a rendőrség elkobozta s a vállalatot azonnali hatállyal betiltotta. Ennek folytatása volt a "Magyar Írók Füzetei", melyet szintén Szilágyi adott ki és szerkesztett 1850 második felében, ebből is csak négy füzet jelent meg, mert ezt is betiltották. (Ez a négy füzet "Magyar Írók Albuma" címmel külön is megjelent). Később a "Pesti Röpívek" és a "Pesti Ívek" c. próbálkozás is hasonló sorsra jutott. A kecskeméti Református Kollégium matematika tanára, később a Nagykőrösi Egyháztanács hívta meg a földrajzi és történeti tanszékre. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium titkára, a Ludovika Akadémia történelem tanára, a "Századok" c. történelmi folyóirat szerkesztője, a "Történelmi Tár" c. negyedéves folyóirat útnak indítója, a "Magyar Történelmi Életrajzok" c. történelmi kiadványsorozat életre hívója. A Magyar Nemzet Története c. átfogó, illusztrált, igényes, tíz kötetes magyar történelmi kiadványsorozat szerkesztője (1895-98). Kiváló érdeme, hogy buzdításával, irányításával és vezetésével egész történeti iskolát alapított (Károlyi Árpád, Thallóczy Lajos, Fejérpataky László, Szádeczky-Kardoss Lajos, Acsády Ignác stb.)."