Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pest, 1853, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 680 h. + XVI h.
Első kiadás. Újabb Nemzeti Könyvtár. Második Évfolyam.
Szalárdi János Siralmas Krónikája kilencz könyvei. Kéziratok után szerkeszté: B. Kemény Zsigmond.
Kiadják: Ürményi József, Kazinczy Gábor, Zsedényi Edvárd, B. Eötvös József, Toldy Ferenc, Erdélyi János, Ghyczhy Ignác, Jókai Mór, Reguly Antal, Fáy András, G. Kemény Zsigmond, Somsich Pál, Hunfalvy Pál, Csengery Antal, Vida Károly és Fényes Elek. Részletes tartalomjegyzékkel (mutatótáblával) kiegészített kötet.
Modern plüss kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, modern előzéklapokkal, néhol enyhén foltos, kéthasábos, keretes belívekkel, körbe színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Szalárdi János (Szatmár megye, 1601. július 23. és 27. között - 1666. szeptember 27. előtt) fejedelmi titkár, XVII. századbeli erdélyi történetíró. Egyetemi tanulmányit külföldön végezte. 1634-ben kinevezték a gyulafehérvári országos levéltár egyik conservátorává, majd titkári hivatalt vállalt Rákóczi György mellett. Később az 1666-os februári országgyűlésen adóbeszedőnek rendeltetett ki.
Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus. A magyar romantikus regényirodalom egyik legnagyobb alakja. Tanulmányait Nagyenyeden végezte. 1841-től az Erdélyi Híradó" c. ellenzéki lap munkatársa, majd Kovács Lajossal együtt a szerkesztője, ahol hangot adtak az erdélyi liberális reformelképzeléseknek. A lap ellen hivatalos vizsgálat indult, ezért a két szerkesztő visszalépett megbízatásától. Később Csengery Antallal együtt a "Pesti Hírlap" szerkesztőjeként dolgozott, és kiállt a Batthyány-kormány mellett, bírálva a radikálisokat. Belügyminisztériumi tanácsosként követte a kormányt Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után Szatmár vármegyében bujdosott. Később a kormány felszólítására megjelent a haditörvényszék előtt, de felmentették, mert Széchenyi titkára, Tasner Antal hitelesen igazolta lojalitását.
"...Először és mindeddig utoljára, 1853-ban adták ki ezt dokumentumként is, olvasmánynak is értékes munkát - a szakembereken kívül alig tud róla bárki is. Erdély történetét dolgozta fel Szalárdi, különös részletességgel az 1630-tól 1662-ig terjedő időszakot. I. Rákóczi Györgynek volt nemcsak bizalmi embere, de őszinte híve is. Pontos látású, kemény ítéletű, bár elfogult - ezt-azt látni nem akaró vagy leszűkítő - krónikás. Társadalmi érzékenysége, szerkesztői és stiláris ereje a mai olvasót is szíven üti..." - irta a műről a Népszabadság politikai és közéleti napilap (1980. május 27./38. évfolyam, 122. szám)."