Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
23. Dedikált könyvek és kéziratok árverése

Budapest, 1902, Telepy Károly által Kézdi-Kovács László részére írt autográf levél, [2] p.
Telepy Károly által Kézdi-Kovács László részére írt autográf levél. [kézirat]
A levél végén Telepy Károly festőművész tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgya: Telepy a Munkácsy perrel kapcsolatban ír Kézdi-Kovácsnak, melyre mint szakértők, vagy tanúk lettek behívva. Megírja, hogy elutazik Zalába, valamint hogy nagyon fájdalmasan érintené, ha emiatt vissza kellene térnie. Továbbá felhívja figyelmét a címzettnek, ha ő is el akar távozni, erről a felperest (M. Zsilinszky) értesíteni kellene, hogy halassza el októberre, amikor mindenki Pesten lesz. Kéri, hogy a válaszát az újpesti címére küldje, valamint utóiratként megjegyzi, hogy örülne ha az ügy megbeszélése érdekében szerény otthonában meglátogatná Kézdi-Kovács.
Kelt: Budapest, 1902. juli. 13.
Kézzel írt, hajtogatott, jó állapotú levél, eredeti, tollal címzett, ceruzás feljegyzéssel, két postai bélyegzéssel és két postai bélyeggel ellátott borítékban.

A levélben említett pert Zsilinszky Mihály államtitkár (Munkácsy ügygondnoka) indított a budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéknél, Dr. Roheim Ödön budapesti ügyvéd és Kádár Gábor párisi könyvnyomdász ellen. Az ügy előzményei: 1897-ben fölkereste egyszer Kádár Munkácsy Mihályt a műtermében, s azt az ajánlatot tette a mesternek, hogy néhány vázlatot befejezésük után, adjon el neki 50000 frankért. Munkácsy az ajánlatot elfogadta, s szerződést kötött Kádárral és dr. Roheim Ödönnel, hogy ő befejezi majd a vázlatokat s át fogja adni. Kádár mindjárt előleget adott Munkácsynak, aki a vázlatok egy részét át is adta. A hátralevő részt azonban már nem adhatta oda, mert elméje időközben elborult. Kádár Gábor és dr. Roheim Ödön később fölkeresték a mester nejét, s kérték őt, adja át a többi befejezetlen vázlatot is, de ebben az esetben olcsóbb áron. Munkácsyné asszony ezt az ajánlatot nem fogadta el, hanem fölkérte Zsilinszky Mihály gondnokot, hogy terelje pör utjára az ügyet." - (Magyar Polgár, 1900. február 16./23. évfolyam/38. szám). A perben a törvényszék szakértői: Bruck Lajos, Jendrassik Jenő, Kammerer Ernő, Kézdi-Kovács László, Szmrecsányi Miklós és Telepy Károly.

A levelet írta Telepy Károly (Debrecen, 1828. december. 25. – Budapest, 1906. szeptember. 30.) festőművész. Pesten Barabás Miklósnál, majd Münchenben, később pedig a Velencei Akadémián tanult festészetet. Eleinte portrékat festett Barabás stílusában, valamint néhány oltárképet is készített. Későbbi akademizálón romantikus tájképeit részben külföldi útélményei (Svájci táj, Róma), részben a hazai táj megkapó szépségei inspirálták. 1861-től halálig a Képzőművészeti Társulat titkáraként dolgozott. Ebben a beosztásában fontos szerepet játszott a korszak képzőművészeti életének irányításában. Műveiből nagy emlékkiállítást rendeztek a debreceni Déri Múzeumban 1966-ban.

A levél címzettje, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 – Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került."