auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján szeptember 5. és szeptember 12. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2024-09-15/antikvarium-hu-24-online-arveres |
434. item
Zalka János/Zihovics Ferencz/Debreczeni János: Szentek élete I-V.
[Pest], 1859-1878, Szent-István-Társulat (Emich Gusztáv-Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdája, Pest-Eger), LXIII p. + 2153 p., ill. (összevont oldalszámozás)
Első kiadás. Szentek Élete. I-III. (öt rész három különálló egységes kötetekben).
1. kötet:
- I. rész. Írta: Zalka János esztergomfőmegyei áldozár, a szentséges római pápa titkos kamarása, a pesti cs. kir. magyar egyetemben az egyháztörténelem ny. r. tanára, hittudor. [Pest], 1859, XII p. + IV p. + VIII p. + 312 p.
- II. rész. Írta: Zsihovics Ferencz, esztergom-főmegyei áldozár, a pesti központi papnövendékek lelkiigazgatója, a nagyszombati sz.-szék ülnöke, a római Arcadia Academia s a k. magyar természettudományi társulat tagja. [Pest], 1863, 484 p., ill.
2. kötet:
- III-IV. rész. Írta: Zsihovics Ferencz, esztergom-főmegyei áldozár, a pesti központi papnövendékek lelkiigazgatója, a nagyszombati sz.-szék ülnöke, a római Arcadia Academia s a k. magyar természettudományi társulat tagja. A III. rész eredeti címfedelét megtartották a kötetben. Eger, 1866, 264 p. + 445 p., ill.
3. kötet:
- V. rész. Írta: Debreczeni János karczagi plébános az egri főmegyében. Néhány oldalon ceruzás jelölés és széljegyzet látható. Eger, 1878, 648 p. + XXXIX p., ill.
Szövegközti, fekete-fehér rajzokkal és iniciálékkal gazdagon illusztrált, valamint ajánlással, előszóval, történeti kalauzzal és tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I. rész címlapján, a III. rész eredeti címfedelén és a 3. kötet előlapján tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható. Az I. részt Emich Gusztáv Nyomdája nyomtatta Pesten, a II-V részt az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdája nyomtatta Egerben.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötetek, feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, az 1. és 2. kötet esetében sérült könyvgerinccel, néhány foltos lappal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
...Igen, e könyv a keresztény hősök csarnoká'-nak nevezhető, „mellyben az unokák oktatására, fölbátoritására és buzditására, Krisztus harczosainak képei, fegyverei és diadalkoszorui díszelegnek." Minden korból találhatunk ott hősöket, elkezdvén a bethlehemi kisdedektől, kiket Heródes gonoszsága anyjaik emlőiről ragadott el s vetett a hóhérok közé: igen, a vértanuk eme virágaitól, kiket, mintegy az egyháznak hitetlenség telén fakadott zsenge bimbait, az üldözés dere leforrázott (sz. Ágost. serm. 10. de Sanct.), egész a százhúsz éves korában keresztre feszitett jerusalemi főpapig (febr. 18.). Találunk ott minden életnem-, és rendből: a koronás főktől le a szegény rabszolgáig, az egyházi férfiaktól a csaták gyermekéig, a tekintélyes mesterektől a félénk tanítványokig, a puszták magányában lakó remetéktől a kolostor szűk falai közé menekültekig, a csillagok járását vizsgáló tudóstól a föld színén foglalkozó kéz- és földművesig, a föld gyomrát kutató hevérig. Minden időszakból: mert az egyház nem magtalan anya, ő mindig uj és uj hősöket nevelt e csarnok számára, minden nemzet-, nemzetség-, nép- és nyelvből valóban megszámlálhatlan nagy sereget (Titk. jel. 7, 9.) fognak ott találni s csudálni." - írta a Szentek Élete I. részéről Religio c. lap (1859./2. félév/36. szám).
Az egyik szerző,
Zalka János (Veszkény, 1820. december 16. – Győr, 1901. január 16.) teológiai doktor, győri püspök, egyházi író. Teológiai tanulmányokat végzett Nagyszombatban és Bécsben a Pázmáneumban. 1846-ban szentelték pappá. Ezt követően Kőhídgyarmaton, majd Dorogon tevékenykedett, mint segédlelkész. Később megszerezte a teológiai doktorátust a bécsi Augustineumban, utána a pest-belvárosi plébánia segédlelkésze volt. 1849-től Esztergomban, idővel pedig a pesti egyetemen tanított egyháztörténelmet, valamint egyházjogot. 1859-től már esztergomi kenonokként, majd győri megyéspüspökként munkálkodott. Szerkesztője volt a Katholikus Néplapnak és a Religiónak. Számos vallásos témájú könyvet írt."