Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
23. Dedikált könyvek és kéziratok árverése

Zempléni Árpád költő Kiss József költőnek írt autográf képes levelező-lapja, [2] p.
Zempléni Árpád költő Kiss József költőnek írt autográf képes levelező-lapja.
A levelezőlap hátlapján, a szöveg alatt Zempléni Árpád tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.

A levelezőlap szövege:

Még a múlt hó 21-én postára tettem a „Turáni Dalok”-at. Nem tudom, megérkezett-é, mert sokan bosszúsan panaszkodnak, hogy nem kapták meg. Végtelenül jól esnék, ha a „Hét” írna róla. Kevés komolyabb poétás-könyv jelent meg mostanában. Szeretettel kéri
A levélben Zempléni arra Kéri Kiss Józsefet, hogy írjon a "Hét"-ben a Turáni Dalok című művéről. A lapot a postai bélyegzés tanúsága szerint 1910. április 3-án adták fel, pár nappal később 10-én megjelent egy cikk a könyvről a folyóiratban, melyben a következőket írták a szerzőről: "...Zempléni Árpád elsőrangú kolorista és nagyon jó hallása van az ősi taktusok számára. Az embernek az az érzése van, mikor leteszi a könyvét, hogy Zempléni Árpád most már benne van az irodalomtörténetben. Abban a rovatban, ahol nagyon kevesen állnak eddig: a mitológiák költői, kikhez késő korban ért a nagy legendák hatása és a napjaik színeivel díszítik föl a régi vallások meséit..." - (A Hét, 1910. április 10./21. évfolyam/15. szám)
 
A kiadvány része volt a Vasberényi Gyűjteménynek (sz.: 894). A borítékon a Vasberényi Gyűjtemény bélyegzője, alatta pedig a mű gyűjteményben elfoglalt, tollal írt sorszáma látható.
Osztott hátlappal rendelkező, egyszínű, egyképes (melyen a Turáni Dalok könyvborítója látható), 9 cm x 14 cm nagyságú képeslap, hátlapján postai bélyeggel és bélyegzővel.

A levelezőlapot írta Zempléni Árpád (Tállya, 1865. június 11. – Budapest, 1919. október 13.) költő, műfordító, a Petőfi és a Kisfaludy Társaság tagja, a századvég egyik legjelentősebb műfordítója. 1896-tól haláláig a Magyar Földhitelintézet levéltárosaként dolgozott. Jelentős volt műfordítói munkássága: többek között Vigny, Leconte de Lisle, Maupassant, Verlaine, Carducci, Stecchetti, Fogazzaro műveit ültette át magyar nyelvre. Érdeklődése fokozatosan az ősi mítoszok, mondák felé fordult. Számos elbeszélő költeménye jelent meg, főleg a nyelvrokon népek regevilágának ihletésére.

A levelezőlap címzettje, Kiss József (Mezőcsát, 1843. november 30. – Budapest, 1921. december 31.) költő, lapszerkesztő, a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagja. Fiatalon a budapesti Deutsch-féle nyomda korrektora, 1870 és 1873 között a nyomda kiadásában megjelenő Képes Világ című lap szerkesztője. Első sikerét 1875-ben aratta Simon Judit című balladájával, amit Toldy Ferenc bemutatott a Kisfaludy Társaságnak, ezzel a költő neve országos szinten is ismertté vált. 1890-ben alapítószerkesztője volt A Hét című irodalmi folyóiratnak. A sikeres és később legendássá váló lap a modern magyar irodalom bölcsőjének számított, a Nyugat előfutárává vált."