Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján április 15-23. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2021-04-25/14-online-arveres |
38. Artikel
B. Eötvös József: Gondolatok
Budapest, 1886, Ráth Mór kiadása (Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája), [4] p. + 480 p.
Gondolatok. Írta: B. Eötvös József.
A hátrahagyott kéziratokból bővített negyedik emlék-kiadás. Szerzői ajánlással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A szerző édesanyjától származó idézettel ellátott oldalon tollal beírt, névre szóló ajándékozási bejegyzés látható. Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány aranyozott feliratos, csillagdíszes, enyhén elszíneződött címfedéllel és könyvgerinccel, aranyozott, virágmintás, jó állapotú kiadói előzéklapokkal, dupla keretes belívekkel, két oldalon tollal készített aláhúzással és bejegyzéssel (240-241. o.), szép, aranymetszésű lapélekkel, kiadói selyemszalag könyvjelzővel, hiánytalan, jó állapotban.
Különálló mellékletként: egy napilapkivágattal (Népszabadság, 1998. dec. 19., szombat, A felvilágosodás unokája - 185 éve született Eötvös József. Írta: Perecz László, 1 p.).
A kötet szerzője, Báró Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja. Egyetemi tanulmányait a pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tesz. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, magy. kir. kultusz- és közoktatási miniszter. 1836–37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. Az 1840-es években már írt a zsidók emancipációjáról, s amikor a törvényhozás 1867-ben ismét lehetővé vált, az egyik legelső törvény a zsidók egyenjogúsítása volt (1867. 17. tc.). Létrehozta az izraelita kongresszust, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését. Az ortodox egyházat is teljes önkormányzathoz juttatta a szerb és a román kongresszussal. Végül a legnagyobb horderejű kérdést, a katolikus autonómia ügyét is ő mozdította el a holtpontról. Népszerű regényei a korabeli Magyarország egész területén ismertté tették.