Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1941, Magyar Tudományos Akadémia kiadása (Franklin-Társulat Nyomdája), 356 p. + [1] t.: ill.
Első kiadás. A szentkorona-eszme története. Írta: Eckhart Ferenc.
Egy fekete-fehér, feliratos képtáblával illusztrált, valamint szerzői előszóval, számozott lábjegyzetekkel, függelékkel (Az Országtanács a Szent Korona védelmébe veszi Negweni Jánost és feleségét - latin nyelvű levéltári dokumentum), betűrendes- név- és tárgymutatóval, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a Franklin-Társulat Nyomdája nyomtatta.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrált címfedéllel és címlappal, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban.
A kötet szerzője, Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, MTA tagja. Pesten volt bölcsészhallgató. Egyetemi tanulmányai után 1911-ben a bécsi állami levéltár munkatársa lett. 1919-ben a Tanácsköztársaság a bécsi követség munkatársává tette, hogy a Magyarországot érintő dokumentumok hazahozatalát előkészítése. Ezt a feladatát mint külügyminiszteri osztálytanácsos végezte. 1928-ban a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója lett. 1929-től a budapesti egyetem jogi karán a jog- és alkotmánytörténet tanszéket vezette egészen haláláig. A polgári történettudományon alapuló programját 1931-ben hirdette meg. Ezt a forráskutatás és a Timon Ákos-féle nacionalista irányzattal, valamint a feudális eredetű alkotmánytörténeti illúziókkal szembeni kritika jellemezte. Tézisei miatt az országgyűlésben is támadások érték, a tanszékét is majdnem elvesztette. 1943-1945 között a Századok" c. színvonalas történelmi szaklap szerkesztője, 1946 és 1949 között pedig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Munkásságából a vérszerződés, a Szent Korona-tan, a földesúri bíráskodás és a megyei igazságszolgáltatás kutatásának a kérdése emelkedik ki. Vallotta, hogy a jogszabályok elemzése mellett azok hatályosulásának a vizsgálata is nagyon fontos feladat. Az 1950-es években háttérbe szorult, ekkor a jogtörténet mellett behatóan foglalkozott gazdaságtörténettel is."