Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 22. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1938, Officina (Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Bp.), 91 p. + [2] p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A pompeji strázsán. Írta: Faludy György.
A címlapon a szerző, Faludy György tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: I. A.-nak sok szeretettel Faludy György. Budapest 1938 könyvnapján".
Ajánlással, jegyzettel és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, illusztrált, sérült, hiányos, kiadói borítófedélben, eredeti hártyapapír védőborítóban.
A szerző, Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) költő, műfordító, író. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseit, amelyek jó időre meghatározták a pályáját. 1938-ban emigrált, Párizsig menekült itt találkozott az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Franciaország német megszállása után Marokkóba menekült, majd áthajózott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig (1942-1945) az amerikai hadseregben szolgált. 1946-ban hazatért és a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az "Őszi harmat után" című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust, a fasizmust, a diktatúrát következetesen megvetette. Az ő vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-ére virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kerti szobrát. 1949-ben hamis vádak alapján letartóztatták, elítélték és Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatáborba dolgoztatták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg először "Börtönversek 1950–1953" címmel. Önéletrajzában beszámolt a recski kényszermunkatáborban és a börtönökben megélt szenvedéseiről és hányattatásáról is. Egyéni hangulatú versei és műfordításai széles körben kedveltté és elismertté tették Magyarországon és külföldön egyaránt."