Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1903, Franklin-Társult Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), 189 p. + [2] p., 227 p. + [1] p.
A szerző aláírt fényképével ellátott példány. Csataképek a magyar szabadságharczból I-II. (különálló egységes kötetekben) Írta: Jókai Mór.
Az első kötet címlapjának hátoldalán, a szerző beragasztott fényképén Jókai Mór tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Hetedik kiadás. Tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A címfedelek belső oldalán Nágel József Ex-librise látható, melynek grafikáját Egry József (1883-1951) festő készítette. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek, dombornyomott feliratozással és díszes keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, a dombornyomott keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, kiadói előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a Márciusi Ifjak egyike. Első regényének a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője volt. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakul át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg, e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává".""